A Ferencváros jelenlegi keretében is több olyan játékos van, akik karrierje kifejezetten egy edző hatására vett gyökeres fordulatot. Elég csak Lenny Josephre gondolni, aki világ életében szélsőként futballozott, még a Fradiban is az első néhány meccsén hol a jobb, hol a bal oldalon kapott lehetőséget, aztán Robbie Keane – akinek nagy erőssége volt a játékosok legideálisabb pozíciójának megtalálása, az egyének fejlesztése és a csapatösszhang megtalálása – úgy döntött, hogy kipróbálja középen, csatárként. Azóta teljesen triviális, hogy Joseph a center poszton bukkan fel és senki sem várja el tőle, hogy egy az egyben kicselezze a védőket vagy komplikált egyérintős kombinációkba bonyolódjon, esetleg tűpontos beadásokkal termelje elit szinten a várható gólpasszokat. Amikor a szélen ilyesmi feladatokat kellett ellátnia magyarországi karrierje kezdetén, meglehetősen kétséges volt, hogy vajon jó igazolás-e. Szélsőként aligha vált volna bármilyen szinten is meghatározó játékossá, azonban centerként az atlétikussága, fejjátéka, remek érzékkel való területbe indulása és életveszélyes befejezései nem csak a hazai porondon, de még az Európa-ligában is a legjobb támadók közé emelték.
Vegyük viszont azt a játékost, aki eddig a legnagyobb haszonélvezője Borbély Balázs érkezésének.
MTI/Purger TamásCorbu Máriusz télen került a Fradihoz, a 2025/26-os szezonban a bajnokságban kevesebb mint 800 perc játéklehetőséget kapott, az Európa-ligában pedig egyetlen percre sem léphetett pályára, ehhez képest az új idényben megkerülhetetlenné vált: hétből hét alkalommal tagja volt a kezdőtizenegynek. Az Európa-liga-selejtezők során csak egyetlen alkalommal hagyta el idő előtt a játékteret, akkor is 89 perc játékot követően.
Talán önmaga sem hitte volna néhány hónappal ezelőtt, hogy az FTC egyik legmeghatározóbb futballistájává válhat.
Ebben pedig hatalmas szerepe van Borbély Balázsnak, hiszen Corbu képessége, tehetsége nem az elmúlt két-három hónapban lépett szinteket. Ugyanilyen jó futballista volt ő májusban is, januárban is, csak a teljesítménye volt merőben más.
Ilyenkor jön képbe az edző. Borbély Balázs teljesen átszervezte a Ferencváros játékát. Sokkal nagyobb fókuszt kapott a mérkőzések kontrollállása, emiatt a hátulról történő építkezés is és a lapos, rövidpasszos labdakihozatalok. Sokkal jobban érvényesülnek a pozíciós játék alapelvei, benne a folyamatos rotációkból fakadó előnyszerzésekkel.
Jelentősen redukálódott a Ferencváros játékában az egyének villongásai, ehelyett a rendszer emeli ki egy-egy játékos erősségét. Corbu esetében megfigyelhető ez mindhárom aspektusban, amiket Borbély Balázs is említett a Górnik Zabrze elleni mérkőzést követően adott interjújában, ami egyébként Corbu góljával nyert meg a Ferencváros.
Kanikovszki és Levi mélyebben helyezkedett, emiatt Corbu feljebb lépett, hogy feltöltse a „zsebben” üresen maradt területet
Corbu a mérkőzés nagy részében hatosként futballozott, de amikor Kanikovszki visszább lépett labdát felvenni, akkor feljebb lépett, hogy feltöltse az izraeli által üresen hagyott zónát
Corbu egyik legfontosabb feladata hatosként, hogy folyamatosan passzopciót kínáljon társainak. Hatosként ez hasonló kérés, mint amit Pep Guardiola fogalmazott meg korábban Sergio Busquets, később Rodri irányába. Kanikovszki elhagyja a centrumot, kimozog a szélre, Corbu feladata biztosítani a labdatartás biztonságosságát, emiatt a jobb oldali félterületből átmozog a bal oldali félterületbe Kanikovszki helyére, hogy biztosítva legyen a labdacirkuláció
Köszönhetően annak, hogy a Ferencváros labdával a birtokában is újra egy igazán jól szervezett csapat benyomását kelti, Corbu játékintelligenciája kidomborodott. Nagyon jól ismeri fel a labdabirtoklási fázisokban, hogy mikor melyik területet kell feltöltenie, mi történik, akkor, ha Gavriel Kanikovszki feljebb lép, vagy belép az egyik félterületbe. Aprónak tűnő megmozdulások, de kiemelt jelentőséggel bírnak, amikor egy csapat valóban kontrollálni szeretné a játékot vagy szisztematikusan szeretné előre juttatni a labdát.
A fenti képen is jól látható, ahogyan folyamatosan „szkenneli” a pályát, hány és hány alkalommal néz körül mielőtt kapná a labdát. A jó futballisták ismérve, hogy folyamatosan monitorozzák a társaik és ellenfeleik helyezkedését és már az előtt tudják hova továbbítsák a labdát, hogy az hozzájuk kerülne.
Corbu esetében óriási differencia, hogy ezúttal nem az a játékminőségének legfőbb fokmérője, hogy hány helyzetet alakít ki vagy hányszor tudja a semmiből előre juttatni a labdát, hanem hogy megjátszható-e, nyomás alatt milyen hatékonysággal tud passzolni, labdavesztéseket követően a megfelelő pozíciókat veszi fel és kellően agresszíven vissza tud támadni. Teljesen mások a kritériumok és ezek érvényesek túl azon, hogy hatos, nyolcas vagy tízes szerepkörben kap lehetőséget.
Éles a párhuzam közte és Zeljko Gavrics között is, akit óriási tehetségnek kiáltottak ki még Szerbiában, de sehol sem tudta bizonyítani, hogy az átlagosnál jobb teljesítményre képes futballista.
Aztán Győrbe kerülve Borbély kezei alatt ez megváltozott, de végtére ő sem lett olyan tízes, aki futószalagon alakítaná ki a helyzeteket, és folyamatosan benne lenne a váratlan. Borbély mégis kedvelte és hatalmas erőssége volt a bajnok ETO-nak. Köszönhetően annak, hogy ő is jól tudott alkalmazkodni a pozíciós elvekhez, nagy teherbírású játékos, aki nem spórolta meg a futásokat a le- és visszatámadások során, technikás, nyomástűrő és intelligens játékos. Ezáltal tudta segíteni a labda előre juttatását azzal, hogy a megfelelő helyeken bukkant fel, visszalépkedett és megjátszható volt. Amikor Corbu tízesként kap lehetőséget, ugyan ezen attribútumok jellemzik.
Corbu játékintelligenciájának egyik legfőbb ismérve, hogy több poszton is bevethető. Még csak hét tétmérkőzésen szerepelt Borbély irányítása alatt, de hatos, nyolcas és tízes is volt, teljesítményére pedig egyik szerepkörben sem lehetett panasz.
Labdabiztos
Szintén elhangzott az interjúban, hogy Corbu mennyire labdabiztos. Ez pedig rávilágít arra, hogy mennyire sokat számít a rendszer és a feladatkör, amelyet egyik-másik edző rábízott. Elég csak a Zabrze elleni meccset visszapörgetni és nem sok kétség vetődik fel azzal kapcsolatosan, hogy labdabiztos-e. Azonban annak ellenére, hogy korábban is látszott, mennyire technikás, képzett játékos, mégsem tudott sohasem olyan teljesítményt nyújtani, hogy igazán rászolgáljon erre a jelzőre pedig, amint a mellékelt ábra is mutatja, Borbélynak e tekintetben is igaza van. A Puskás Akadémiában futballozva a 2022/23-as szezonban az összes NB I-es középpályást figyelembe véve tíz játékos volt, aki nála többször adta el a labdát, ez a legalsó 25 százalékba elégséges.
Corbu Máriusz „turnover rate” (NB I – 2023/24)Egy évvel később ugyan ezen aspektusban a legalsó 40 százalékba tartozott.
Az elmúlt félévben pedig a legalsó 15 százalékba. Tehát a középpályások 15 százalékánál adott el kevesebb labdát. Kifejezetten rossz arány.
Corbu Máriusz „turnover rate” (NB I – 2025/26)Cipruson szélsőként szerepelt úgy, hogy számára az teljesen testidegen pozíció, nyilvánvalóan nem a klasszikus szélsőerényeket csillogtatta, így a szélsőkhöz mérten egy picivel labdabiztosabb volt, de itt sem érte el az átlagot és rengeteg labdát eladott. Ehhez képest Borbély zseniálisan meglátta a Corbuban rejlő potenciált és a Ferencváros egyik húzóemberét faragta belőle.
Sebesség
A harmadik tulajdonság, amit Borbély Balázs kiemelt az a sebessége volt. E tekintetben csak átlagos szintet hozott, azonban tágabb értelemben véve ideértve a robbanékonyságát is ő volt a legjobb az NB I 2025/26-os kiírásában. Ráadásul a magas intenzitású futásokban is messze-messze meghaladja az átlagot. Egy jól terhelhető, nagy munkabírású játékos, ami egyáltalán nem hátrány, ha valaki a friss magyar bajnok vezetőedző kezdőtizenegyébe be szeretné verekedni magát.
Corbu Máriusz fizikális teljesítménye (NB I – 2025/26)Nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy mennyire nem magától értetődő felfedezni egy olyan játékosban a potenciált, aki az utolsó másfél szezonjában még csak nem is azon a poszton játszott, ahol jelenleg. Pedig legalább három szerepkörben igazán hasznos teljesítményre képes. Az APÓEL-nél mégis úgy gondolták, hogy nem a középső területekben, hanem a szélességi területekben érdemes bevetni. Ennek megfelelően Corbunak nem is voltak olyan mutatói, amiket egy szélső igazán kitehet az ablakba.
Corbu Máriusz játékstílusa a ciprusi bajnokságban (2024/25)
Corbu Máriusz játékstílusa a ciprusi bajnokságban (2025/26)Hajnal Tamás viszont bizalmat szavazott neki, Borbély Balázs pedig meglátta benne a potenciált, felismerte, hogy hol és miként lehet a csapat hasznára. Mindez pedig egyelőre kimondottan sikersztori.