• A Közép-Európát sújtó aszály miatt a Duna vízszintje kritikusan alacsony, így a paksi atomerőmű is minimális kapacitáson dolgozik.
• Az energiamegtakarítás érdekében a Magyar Labdarúgó Szövetség behatárolta az általa szervezett mérkőzések kezdési időpontját, a legkésőbbiként 17:30-at megjelölve, hogy a stadionok világításán spóroljanak.
• Szombattól kezdve már valamennyi mérkőzést délután rendeztek meg, a kánikulában nem volt könnyű dolga a játékosoknak: a nyíregyházi Kovács Milánt félidőben kellett lecserélni, Matija Ljujics szintén rosszul lett a pályán – ezek csak a publicitást kapott esetek.
• Az NB II-ben több mérkőzést is elhalasztottak, az NB III teljes második fordulóját (ami szerdán lett volna esedékes) eltolták, egyelőre egy héttel.
• Az NB I következő két fordulójában is marad a korlátozás, az előrejelzések szerint a hőmérséklet minimális csökkenése várható.
• Az MLSZ tájékoztatása szerint a korlátozás csak az általa szervezett mérkőzésekre vonatkozik, nemzetközi selejtezőket vagy a Fradi–Realt játszhatják villanyfény alatt.

A kialakult helyzetben sokakban felmerült a kérdés: hogyan lehet összehangolni az energiaspórolást a játékosok egészségével, illetve érdemes-e újragondolni a futballnaptárt, reagálva a globális klímaváltozásra.

Az elmúlt években már megszoktuk, hogy július utolsó hétvégéjén kezdődik a labdarúgó első és másodosztály adott kiírása hazánkban és egy bő másfél hónapos téli pihenőt követően május közepén vagy végén zárul. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nem zabolázza a nemzeti bajnokságokat, csak a nemzetközi kupameccsek és a válogatott mérkőzések játéknapjait határozza meg előre, ennek keretein belül mozognak az országok szakszövetségei, hozzátéve, hogy nyári világversenyek előtt viszont előre meghatározzák, meddig kell befejezni a nemzeti bajnokságokat.

A 12 csapatos NB I bevezetése óta az MLSZ nagyjából megszokott ritmusba szervezi a bajnokságot, extrém megoldásokra csak a koronavírus-járvány esetén szorult.

Ugyanakkor ilyen helyzetbe még nem került: az elmúlt években a nagy meleg elől mindig menekülőutat jelentett az esti meccsidőpont, ennek a lehetősége most ugye megszűnt.

Ha az átlagos középhőmérsékletet nézzük, szinte folyamatos emelkedést tapasztalunk Magyarországon is, és bár ez a tíz év alatt egy-egy fok látszólag kevésnek tűnik, a HungaroMet adatai szerint a közelmúltban a hazai melegedés mértéke sokkal nagyobb volt, mint a teljes elmúlt 120 év során, a szakemberek szerint a tendencia közel aggasztó. Röviden: forróbb nyarak, enyhébb telek. Utóbbira egyébként már reagált a futballnaptárunk, amíg a 2010-es évek végén még február közepén, végén indult be újra a futball, az elmúlt években már január utolsó előtti vagy utolsó hétvégéjén. Tegyük hozzá: az NB I-es stadionokban már kötelező a pályafűtés, s összességében is egyre inkább úgy tűnik, a tél által nyújtott egyre enyhébb kihívásokat az emberi szervezet és technológia könnyebben kezeli, mint a nyáriakat. A közép-európai futballritmus a téli szünetekhez van szokva (emlékszünk még a jó kis teremtornákra), mégsem olyan kultúra, amely a karácsony másnapján játszott fordulóra külön brandet épít.

Az infrastruktúra fejlődése és az időjárás átalakulása viszont felveti a kérdést: valóban szükség van-e másfél hónapos leállásra a szezon közepén? Bár pont 2026 januárja törte meg a felmelegedési tendenciát, nagyjából két héten keresztül esett a hó, a hőmérséklet a korábbi évekhez képest jelentősen beesett, ami a csapatok téli felkészülésének komoly gondokat okozott.

Az elmúlt években – egy-egy kivételtől eltekintve – emelkedés tapasztalható, a harmincéves átlagot az elmúlt években folyamatosan felülről karcolta a középhőmérséklet (forrás: HungaroMet).

Az MLSZ alapvetően nem híve a drasztikus változtatásoknak, ahogyan a hétközi fordulóknak sem. Érdekes esettanulmány a 2020/2021-es szezon, amikor a koronavírus-járvány miatt csak augusztus közepén kezdődött a bajnokság, az Eb miatt viszont május elején már be is kellett fejezni, sőt a fertőzések miatt több meccset is halasztgatni kellett – ezt az MLSZ három hétközi forduló segítségével abszolválta.

A bajnokság kezdési időpontja nem csak az időjárás függvénye: az UEFA-selejtezők első köre például már július elején esedékes, egy esetleges későbbi kezdés jelentősen felborítaná az abban már szereplő csapatok ritmusát a többiekhez képest.

Régiós helyzet?

A régiónkban alapvetően abszolút jellemző, hogy július végén elkezdődnek a bajnokságok, sőt, a románoknál, szerbeknél (vagy épp a lengyeleknél) még korábban, július közepén rendezik az első fordulót. A világbajnokságon részt vevő országoknál most előfordult, hogy egy-egy héttel elcsúsztatták a kezdést, Ausztriában például csak most hétvégén kezdenek, de a tendenciák így is kirajzolódnak, nem egy-egy hétvégén múlik a korai vagy késői kezdési időpont. 

A Duna alacsony vízállása egyébként Ausztria és Szerbia energiaellátásban is komoly problémákat okoz, de az ottani szövetségek egyelőre nem hoztak semmilyen korlátozást a mérkőzések megrendezésével kapcsolatban, egyedül az MLSZ lépett hasonlót.

Ha szétnézünk Európában, a topligák rendszerint egy-egy hétvége eltéréssel augusztus közepén-végén kezdődnek, a legkésőbbi rajt pedig a mediterrán országok bajnokságaira jellemző. A téli szünetek szinte mindenhol jellemzően másfél hónapot ölelnek fel, a hidegebb éghajlattal rendelkező Ukrajnában csak február közepén indul újra a futball, azonban nagy általánosságban kijelenthető, hogy a környező országok a miénkhez hasonló futballnaptárat építenek fel.

Egészség és energiatakarékosság?

A témában megkérdeztük az M4 Sport szakértőit is, kimondottan azokat, akiket jelenleg NB II-es klubvezetőként is érint a helyzet. A Merkantil Bank Liga az elmúlt években szinte szinkronban működik az NB I-gyel, ott viszont ritkább madár a pályafűtés, így a hárommal kevesebb fordulót elsősorban télen pihenik le, már december elején megkezdik a szünetet – az infrastrukturális lemaradás itt ekkor is okozhat gondokat. Emlékezetes meccs 2025 februárjából a Kazincbarcika–Vasas rangadó teljesen fagyott pályán, amelyet egyik vezetőedző szerint sem kellett volna megrendezni, Polgár Kristóf pedig úgy fogalmazott, stoplis helyett korcsolyát kellett volna húzni. A játékosok megúszták komolyabb sérülés nélkül.

De mi a helyzet nyáron? A Karcagi SC-hez nyáron kinevezett sportigazgató, Szakály Péter már a Honvéd–MTK meccs felvezető műsorában pedzegette, hogy akár az egész fordulót is eltörölhették volna, ezt a véleményét most is megerősítette.

„Nekünk is át kellett volna gondolnunk a mérkőzés megrendezését, az egyik fiatal játékos a bemelegítésnél jelezte, hogy rosszul van, azóta 40 fokos lázzal fekszik otthon… Az, hogy az Újpest csapatkapitánya elhányja magát mérkőzés közben, szintén elég sokat elárul. Szerintem a játékosok egészsége felül kellene, hogy írjon mindent, ez a hőmérséklet már a vérkeringésre is hatással van, számomra értelmezhetetlen, miért ilyen döntés születik. Nem arról beszélünk, hogy nyaranta három-négy hónapig ilyen időjárás lenne, ilyenkor igenis célszerű lenne elhalasztani akár teljes fordulókat! Később hétközi tartalékidőpontokban be lehetne pótolni egy-egy fordulót, nekünk az NB II-ben erre a válogatott szünet is rendelkezésre állna. Minden objektív szempontot figyelembe véve – legyen az energiatakarékosság és a játékosok egészsége – kell találni megoldást” – mondta Szakály Péter.

A korábbi magyar bajnok középpályás még játékoskorából két durva élményre emlékszik vissza, amikor Albániában és Montenegróban játszottak nemzetközi selejtezőket, a délelőtti edzéseken nagyjából tíz percig bírták a napon, és bár a meccsek csak 20 óra után kezdődtek, az is elég kemény volt számukra.

Simon Miklós, a Kazincbarcika klubigazgatója elmondta, őket nem érinti érzékenyen az MLSZ meccsidőpont-korlátozása, hiszen – a szurkolóikkal egyeztetve – egyébként is 17.30-at jelöltek meg a hazai bajnokijaik kezdésének.

„Sok dolgot kell figyelembe venni, talán nem is lehet olyan megoldást találni, ami mindenkinek jó, ezért kell bízni a döntéshozókban, szakemberekben, akik valóban értenek ehhez. A melegre természetesen oda kell figyelni, vigyázni kell mindenkinek magára, de ez egy szabadtéri sportnál benne van, télen majd hideg lesz, ha pedig esik az eső, akkor majd sarasak leszünk. Mind a fagyott, mind a csúszós, mély saras pályában van egészségügyi kockázat, sérülésveszély a mi felelősségünk, hogy ezeket próbáljuk elkerülni, vagy minimalizálni. A megfelelő óvintézkedések mellett kell ilyenkor játszani, de ezek a körülmények ugyanúgy hozzátartoznak a futballhoz” – hangsúlyozta.

Összességében elmondható, hogy a jelenlegi helyzet egyelőre példa nélküli, ennélfogva nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, drasztikus döntéseket hozni a nyomán, de az éghajlati tendenciákat látva nem kizárt, hogy ez hamarosan megismétlődik – abszolút benne van, hogy erre néhány éven belül reagálni kell, a bajnokság időpontjának újragondolásával. Az UEFA az elmúlt években inkább csökkentette a mozgásteret, hiszen a válogatott sorozatokban és a nemzetközi kupákban is bővítette a meccsszámot, ott pedig az éghajlat kimondottan segíti az adott hazai csapatot, de jó kérdés, hogy a globális felmelegedés mennyiben tolja el az általuk szervezett sorozatokat is télfókuszúvá. A szövetség eddig is fokozatosan szerkesztett csak, így jelentős változtatás (főleg ha az UEFA-sorozatok így maradnak) aligha várható tőlük. Az éghajlati tendencia azt súgja: ha nyáron a játékosok egészsége és az energiatakarékosság miatt korlátozottan lehet focizni, azt egy rövidebb téli leállással lehetne kimozogni. Azt pedig vélhetően a játékosok tudják, az egészségükre mi veszélyesebb: jobban összesűrített meccsterhelés vagy egy-egy negyvenfokos bajnoki.