Élő Eredmények

Az MLSZ állásfoglalása alapján az egyik számonkért tizenegyesben igaza van Juáreznek

Az MLSZ állásfoglalása alapján az egyik számonkért tizenegyesben igaza van Juáreznek

m4sport.hu | | Szerző: Szepes Viktor
Akárcsak az előző fordulót követően, most is a Magyar Labdarúgó Szövetséghez fordultunk magyarázatért az OTP Bank Ligában vitatott játékvezetői ítéletek miatt.

A Győr elmaradt tizenegyese

A Puskás Akadémia elleni hazai vereséget követően Efráin Juárez, az ETO FC vezetőedzője azt nyilatkozta: ugyan nem szeret a játékvezetői ítéletekkel foglalkozni, de két gyanús esetben sem kaptak tizenegyest. Bár a mexikói szakvezető nem részletezte ezeket, a mérkőzést nézve elég egyértelmű, melyik két szituációról van szó:

  • A 41. percben Szép Márton tört be a tizenhatoson belülre és esett át Wojciech Golla lábán.
  • A 90. percben Viktor Djukanovics esett hatalmasat, miután összeért a lába (?) Krupa Zsoltéval.

Felkerestük az MLSZ-t abból a célból, hogy a Játékvezetői Bizottság küldjön részletes szakmai állásfoglalást a két esetről, ezt most változtatás nélkül közöljük:

Első büntetőgyanús eset – 40:57 | Szakmai értékelés

„Az eset szakmai vizsgálatát követően megállapítottuk, hogy sajnálatos módon helytelen játékvezetői döntés született, és elmaradt az ETO FC javára megítélendő büntetőrúgás.

A felvételek elemzése alapján a H.14. számú játékos (hazai 14-es, tehát Szép Márton – a szerk.) lendületesen tört be a büntetőterületre, ahol a V.14. számú játékos (vendég 14-es, tehát Wojciech Golla – a szerk.) megkísérelte szerelni. A labdát egyértelműen a támadó játszotta meg, a védő azonban nem ért hozzá. Ezt követően a védő lábával gáncsolta és testével is szabálytalanul akadályozta a labdát birtokló támadó továbbhaladását. A történtek alapján a védő szabálytalanságot követett el, amelyért az ETO FC javára büntetőrúgást kellett volna ítélni.

A szituációt természetesen a VAR-csapat is ellenőrizte, azonban az elemzés során nem alkalmazták kellő alapossággal az előírt ellenőrzési protokollt és módszertant. A vizsgálat lényegében a közvetítésben rendelkezésre álló kameraszögekre korlátozódott, és nem terjedt ki valamennyi releváns nézőpont megfelelő részletességű elemzésére. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a közvetítésben látható felvételek is elegendő információt szolgáltattak a szabálytalanság felismeréséhez és a helyes döntés meghozatalához.

A hiányos elemzés következtében a VAR-csapat téves szakmai következtetésre jutott, és nem javasolta a játéktéren történő felülvizsgálatot (OFR). Ennek eredményeként a pályán hozott téves döntés érvényben maradt, és elmaradt az ETO FC-t megillető büntetőrúgás megítélése.”

Második büntetőgyanús eset – 90:08 | Szakmai értékelés


„A büntetőterületen belül kialakult szituáció vizsgálata során a H.34. számú támadó és a V.80. számú védő közötti kontaktus megítélése volt az elsődleges kérdés. A támadó a labda átvételére készült, amikor a védő hátulról szerelési kísérletet hajtott végre vele szemben, amelynek következtében a támadó elesett és az esését eléggé felnagyította. A rendelkezésre álló felvételek alapján azonban nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a védő szabálytalanul érintette-e a támadó lábát, vagy a labdát találta el a szerelési kísérlet során. A képi anyagok részletesebb, nagyított elemzése sem szolgáltatott olyan egyértelmű bizonyítékot, amely alapján a kontaktus szabálytalansága kellő bizonyossággal megállapítható lett volna. Az esés ténye önmagában nem bizonyítja a szabálytalanságot, különösen akkor, ha a rendelkezésre álló felvételek nem teszik lehetővé a kontaktus pontos természetének egyértelmű megítélését.

Mindezek alapján a büntetőrúgás megítélése nem volt egyértelműen indokolható a rendelkezésre álló képi bizonyítékok alapján. Nem állt rendelkezésre olyan minden kétséget kizáró, meggyőző felvétel, amely igazolta volna, hogy a játékvezető döntése nyilvánvaló és egyértelmű hiba volt, ezért a VAR nem javasolt OFR-t. A játékvezető és a VAR döntését a mérkőzés ellenőre a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján elfogadta.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy amennyiben a büntetőterületen belüli kontaktust büntetőrúgást indokló szabálytalanságnak minősítették volna, a VAR-vizsgálatnak a támadást megelőző eseményekre, ezen belül a támadó labdabirtoklási fázisára (Attacking Possession Phase – APP) is ki kellett volna terjednie. A támadás korábbi szakaszában, a jobb oldalon, a H.27. számú játékos hosszan megtolta a labdát, majd bal kezével egyértelműen ellökte a mellette futó V.6. számú játékost, aki a kontaktus következtében a földre került. Az 1. számú asszisztens nem jelzett szabálytalanságot, a játékvezető pedig továbbengedte a játékot, így a támadás folytatódott. A felvételek alapján azonban a H.27. számú játékos lökése egyértelmű szabálytalanságnak minősül.

Ennek következtében, ha a büntetőterületen belüli kontaktus egyébként büntetőrúgást indokolt volna, azt a támadó labdabirtoklási fázisban korábban elkövetett szabálytalanság miatt akkor sem lehetett volna megítélni. A játékot a H.27. számú játékos lökése miatt, a szabálytalanság helyéről a Puskás Akadémia javára megítélt közvetlen szabadrúgással kellett volna folytatni. A korábbi szabálytalanság tehát megelőzte a támadás későbbi eseményét, és kizárta a büntetőrúgás megítélésének lehetőségét.

Összegzésként: a büntetőterületen belüli kontaktus szabálytalansága a rendelkezésre álló felvételek alapján nem volt egyértelműen bizonyítható, ezért a VAR beavatkozásának elmaradása elfogadható. Amennyiben azonban a kontaktust mégis büntetőt indokló szabálytalanságnak minősítenénk, az APP-ben történt lökést is vizsgálni kellene, mivel egy korábbi, a támadást megszakító szabálytalanság esetén a későbbi eseményből nem lehetne büntetőrúgást ítélni.”


Kezezések

Alig két órán és hét kilométeren belül két hasonló, de mégsem ugyanolyan eset történt: a Vasas–Kisvárda hajrájában Tóth Milán kezezett a saját tizenhatosán belül, a Fradi–Loki legvégén pedig Lisztes Krisztián. A pályán hozott ítélet mindkét esetben a ’tovább’ volt, ám amíg az Illovszky-stadionban ezt a videobíró jóváhagyta és B. Németh Péter kollégánk számára „testéhez szorított kézzel” indokolt, addig a Fradi-pályán kihívták Berke Balázst pályaszéli vizsgálatra, vagyis egyértelműen hibás döntésnek gondolták a szituáció továbbengedését. A játékvezető ugyebár be is fújta ezt követően a büntetőt, a Loki pedig a 95. percben egyenlített.

Kértük a Játékvezetői Bizottságot, hasonlítsa össze a két szituációt, íme a válasza:

Lisztes Krisztián szituációja – 90:48 | Szakmai értékelés

„Ebben a játékhelyzetben Lisztes Krisztián kezezés szabálytalanságot követett el, amikor a labda felé mozduló karjával, pontosabban a felkarjával beleütött a labdába. Bár a játékos mozdulata elsőre ösztönös reakciónak tűnhet, azonban a szabálytalanság megítélésekor a mozdulat jellege és a kar labdához viszonyított mozgása a meghatározó. A labda irányába történő karmozgás a szándékos kezezés egyik kifejezett ismérve, amely ebben az esetben megalapozza a szabálytalanság megállapítását.

Szándékos kezezés esetén nem szükséges külön vizsgálni, hogy a játékos a karjával természetellenesen nagyobbá tette-e a testét, illetve milyen távolságra tartotta a karját a testétől. Ezek a szempontok a kezezés másik esetének, vagyis a testfelület természetellenes megnövelésének megítélésekor relevánsak.

A VAR a játékhelyzet elemzése során helyesen azonosította a lehetséges nyilvánvaló és egyértelmű hiba fennállását, ezért indokoltan javasolt játéktéren történő felülvizsgálatot (OFR). A felvételek megtekintését és a releváns szakmai szempontok mérlegelését követően a játékvezető büntetőrúgást ítélt. A beavatkozás és az azt követő döntés szakmailag indokolt és helyes volt, összhangban a labdarúgás játékszabályainak 12. szabályával, valamint a VAR-protokoll azon alapelvével, hogy OFR nyomán a játékvezető korrigálja a nyilvánvaló és egyértelmű hibás döntését.

A kezezéseknél minimálisan az alábbi szakmai kritériumokat kell értékelni egy vizsgálat során:

1. Történt-e kontaktus a labda és a kéz/kar között?

Fontos pontosítani a közvetítésben elhangzottakat is, miszerint a labda Lisztes mezének ujját találta el. Ez a megfogalmazás nagyon félrevezető, mivel a rövid ujjú mez ujja lényegesen lejjebb ér véget, mint a kezezés szempontjából meghatározó, hónalj alsó vonalában húzódó határ. Ugyanis a Labdarúgás Játékszabályainak 12. szabálya egyértelműen rögzíti, hogy a kar felső határa a hónalj alsó vonalával esik egybe. Következésképpen annak hangsúlyozása, hogy a labda a mez ujját találta el, önmagában semmilyen releváns információt nem ad a kezezés szabályosságának megítéléséhez. Nem az számít, hogy a labda a mez anyagával érintkezett-e, hanem az, hogy a kar mely részét találta el, és az adott érintkezés a játékszabályok alapján kezezésnek minősül-e.

  1. Szándékosság? (Labda a kézhez vagy kéz a labdához?)

  2. Kéz / kar természetes helyzetben van-e?

  3. Honnan érkezett a labda (saját testről vagy csapattárstól)? Változott-e a labda útja (irányváltás)?

  4. Taktikai hatás vizsgálata (SPA vagy DOGSO – azaz ígéretes támadás vagy egyértelmű gólhelyzet)!

Tóth Milán szituációja – 82:14 | Szakmai értékelés

Ebben a játékhelyzetben Tóth Milán a karját a testéhez közel, természetes testhelyzetben tartotta, amikor a földről felpattanó labda érintkezett vele.

A szituáció megítélésekor elsőként a szándékos kezezés kritériumait kell vizsgálni. A jelen esetben a labda mozgott a játékos keze/karja felé, nem pedig a kéz/kar mozdult a labda irányába, ahogyan az előző szituációban láthattuk. A leírt körülmények alapján ezért szándékos kezezés nem állapítható meg.

Ezt követően a kéz/kar testhez viszonyított helyzetét, valamint a testfelület esetleges természetellenes megnövelését kell értékelni. A játékszabályok 12. szabálya értelmében kezezés szabálytalanság akkor is megvalósulhat, ha a játékos a kezével/karjával természetellenesen nagyobbá teszi a testét. Ennek megítélésekor azt kell vizsgálni, hogy a kéz/kar helyzete a játékos adott szituációban végzett testmozgásának következménye-e, illetve az adott mozgással indokolható-e. Amennyiben a kar helyzete nem indokolható a játékos testmozgásával, és ezáltal természetellenesen nagyobbá teszi a testét, a játékos kockázatot vállal azzal, ha a labda a kezét/karját érintheti, akkor büntetni fogják. Tehát ilyen helyzetekben nem a szándékosság dönt, hogy a játékos szándékosan akart-e a labdához érni: a döntő szempont a testfelület természetellenes megnövelése és annak szabályok szerinti megítélése.

Tóth Milán esetében a kar a testéhez közel, a korábbi szakzsargonnal élve „leszorítva”, nem növelte meg természetellenesen a testfelületét, ezért a labda kézzel/karra történő érintkezése önmagában nem minősül kezezés szabálytalanságnak.

A VAR természetesen ezt a játékhelyzetet is ellenőrizte. Mivel a fenti szakmai kritériumok alapján nem volt megállapítható kezezés szabálytalanság, a VAR helyesen nem javasolt OFR-t.

ÖSSZEGZÉS

Fontos hangsúlyozni, hogy a játékszabályok nem határoznak meg pontos, centiméterben kifejezett távolságot a kéz/kar és a test között, amely önmagában eldöntené, hogy a játékos természetellenesen nagyobbá tette-e a testét. Az oldalirányban kinyújtott, illetve a váll vonala, szintje fölé emelt kar ugyanakkor számos játékhelyzetben a testfelület természetellenes megnövelésére utalhat.

A megítélés azonban nem alapulhat kizárólag a kar helyzetén: a játékvezetőnek és a VAR-nak az adott szituáció valamennyi releváns körülményét együttesen kell értékelnie, különös tekintettel a játékos testmozgására, a kéz/kar pozíciójára, valamint arra, hogy annak helyzete indokolható-e a játékos adott mozdulatával. Két teljesen egyforma játékhelyzet nincs, ezért a döntéshozatal során mindig az adott szituáció sajátosságaiból kell kiindulni. A cél nem az, hogy a játékvezetők minden hasonló esetet mechanikusan azonos módon ítéljenek meg, hanem az, hogy azonos szakmai elvek következetes alkalmazásával, a körülmények mérlegelése alapján hozzanak helyes döntést.

Talán ez a két példa is jól szemlélteti, hogy a kezezés megítélése napjainkban jóval összetettebb feladat annál, mint egyszerűen eldönteni, hogy a játékos szándékosan ért-e a labdához. A helyes döntés meghozatalához a szándékos kezezés ismérveit, a kéz/kar testhez viszonyított helyzetét, a testfelület esetleges természetellenes megnövelését, a játékos mozgását és a labda érkezésének körülményeit együttesen, egymással összefüggésben kell értékelni. Mindez magas szintű szabályismeretet, kiváló eseményfelismerést, megfelelő helyezkedést és megalapozott szakmai mérlegelést igényel a játékvezetőktől, míg a VAR feladata, hogy ugyanezen szempontok alapján, a videófelvételek elemzésével segítse elő a helyes döntés meghozatalát.”


OTP Bank Liga, 9. forduló:

október 10., szombat
Vasas FC – Kisvárda-Master Good 1–1
Ferencvárosi TC-Debreceni VSC 1–1
Paksi FC – MTK Budapest 3–0

október 11., vasárnap
Zalaegerszegi TE FC – Nyíregyháza Spartacus FC 5–1
Kispest-Honvéd FC – Újpest FC 1–1
ETO FC – Puskás Akadémia FC 0–1

Borítókép: Efraín Juárez és Káprály Mihály (Fotó: MTI/Krizsán Csaba, MTI/Bodnár Boglárka, M4 Sport)
Itt állítsa be, hogy az M4 Sport az elsők között legyen a Google-találatokban!

További tartalmak