„Az első félidőben kislányokat láttam, meg beképzelt embereket” – kezdte már eleve meglepően az összegzését a tréner. Úgy látta, szerkezetváltással és a félidei cserékkel feljavultak, mi több, akár a maguk javára is fordíthatták volna az állást – elismerve azt is, hogy a Ferencvárosnak is voltak lehetőségei.

Aztán érkezett a fekete leves a kapusa számára. Pintér leszögezte, soha nem szokta nyíltan kritizálni a futballistáit, „de ilyen felelőtlen döntést hozni a nyolcvankilencedik percben, mint amit Szappanos Péter hozott, ilyet nem lehet. Amíg egy csapat csúszik-mászik… Elmondtam már, hogy nem rendelkezünk olyan hosszú kispaddal, mint az ellenfél. Itt jön be az, hogy a játékosnak felelőssége van. Felelőssége van a klub és felelőssége van a társai iránt. Ezt ebben a szituációban ezt nem éreztem. Könnyelmű döntést hozott, ami óriási pontot vett el tőlünk, hiszen ez ellen a Fradi ellen pontot szerezni nekünk nagyszerű dolog lett volna.”

„Ilyet, még egyszer hangsúlyozom, ilyen felesleges dolgot profi játékos nem tehet” – ismételte magát zárásként a láthatóan feldúlt edző.

És mit tett Szappanos, hogy ilyen idegállapotba kergette Pintért? A védelem mögé beemelt labdánál úgy érezte, el kell hagynia a tizenhatost, hogy menteni tudjon a meccset eldöntő Tokmac elől. sikerült is elfejelnie a labdát, de rossz helyre. Hibázott – de kérdés, ha hagyja, hogy a csatár egy az egyben rávezesse a labdát az jobb?

A jelenet és nyilatkozat: