Musorujsag
Élő Eredmények
×

55 éve nem volt olyan magyar kapitány, mint Marco Rossi

55 éve nem volt olyan magyar kapitány, mint Marco Rossi

m4sport.hu | Szidor György
Legutóbb 1966-ban volt olyan szövetségi kapitány, aki folyamatosan három évnél is hosszabb ideig töltötte be a posztot.

Szombaton Magyarország-Albánia labdarúgó világbajnoki-selejtezőt rendeznek. (A találkozót az M4 Sport és az m4sport.hu élőben közvetíti.) A magyar együttest Marco Rossi irányítja. Az olasz szakembert 2018 júniusában nevezték ki a válogatott élére, akkor az MLSZ úgy fogalmazott, az elsődleges cél a 2020-as Eb-szereplés, melyre a Nemzetek Ligájában kell kialakítani a csapat a gerincét.

Ez annyira jól sikerült Rossinak, hogy a válogatott megnyerte a NL-csoportját és feljutott az A-divízióba, Európa legjobb tizenhat csapata közé és az Eb-re is sikerült kijutnia, ahol a legerősebbnek tűnő csoportban sem vallott szégyent. Munkáját jól minősíti, hogy az MLSZ már márciusban, még a vb-selejtezők előtt és jóval a nyári Európa-bajnokságot megelőzően 2022-ről 2025-re hosszabbította meg szerződését.

Rossi eddigi legnagyobb sikere a 2020-as Eb-szereplés kivívása (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Amennyiben kitölti, Baróti Lajos és Sebes Gusztáv után ő lesz a harmadik kapitány, aki folyamatosan a leghosszabb ideig lehet hivatalában. Az aranycsapat legendás mestere hét évig ült a kispadon kapitányként, Baróti Lajos az angliai világbajnokság után távozott posztjáról, előtte kilenc éven át irányította a legjobbakat. (1975-től pedig további három évig volt kapitány.) Rossi egyébként a negyedik leghosszabb ideje folyamatosan hivatalban lévő magyar kapitány, jelenleg 1207 napja van a posztján, nála többet csak hárman (Baróti Lajos, Sebes Gusztáv, Bicskei Bertalan) voltak a válogatott irányítói. Az olasz mesternek 52 nap és egy meccs hiányzik ahhoz, hogy utolérje Bicskeit, az angolok ellen pedig a meccsszámok tekintetében meg is előzheti, 37 meccsével ő lehet a harmadik Baróti (117) és Sebes (69) mögött.

Négyen vannak, akik 1966 óta három évnél többet voltak kapitányok (Illovszky Rudolf, Mészöly Kálmán, Mezey György, Bicskei Bertalan), de ők nem egyhuzamban, hanem többszöri kinevezés után.

A legutóbbi (1986-os) vb-szereplés óta mindössze Bicskei Bertalan és Egervári Sándor voltak azok, akiknek sikerült három évnél kicsivel többet a posztján maradnia, végül mindkettejük egy sikertelen vb-selejtezősorozat után mondott le. Rossi eddig 35 meccsen irányította a legjobbakat és jelenleg 52.3-as győzelmi mutatóval bír. Az elmúlt 35 évben ennél jobbat csak Dárdai Pál (57.1) és Csábi József (100) tud felmutatni, igaz utóbbinak mindössze egy Andorra elleni hazai vb-selejtező jutott kapitányként. Az 50 százalékot is csak Egervári Sándor és Szélesi Zoltán érte el, előbbi 34, utóbbi 2 meccsből.

Rossi eredményességét jól mutatja, hogy 2020-ban a válogatott 8 meccsen 5 győzelem mellett 2 döntetlent és egy vereséget ért el, ezzel 2.13-as pontátlaggal zárta az évet. Ehhez hasonló eredményességre 1998-ig kell visszamenni, akkor Bicskei Bertalan csapata 2.22-es átlaggal zárt. A kettes átlagot azóta csak kétszer, 2011-ben és 2015-ben érte el a nemzeti együttes. Ráadásul a tavalyi szereplés értékét növeli, hogy valamennyi meccs tétmeccs volt.

Lothar Matthäus 2005-ben, a magyar válogatott szövetségi kapitányaként – MTI Fotó: Illyés Tibor

Korábban voltak kapitányok a kor sikeredzői (Komora, Verebes, Garami, Csank, Gellei, Bozsik, Várhidi, Pintér), játékosként vagy edzőként komoly eredményt elérő külföldi szakemberek (Jenei, Matthäus, Koeman, Leeskens), de ideiglenesen még Puskás Ferenc is beugrott. Rossihoz hasonló eredményt azonban csak Bernd Storck tudott felmutatni a 2016-os Eb-szerepléssel. (Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mindkét Eb-szereplést pótselejtezőn harcolta ki a magyar együttes, és a részvételben nagy szerepet játszott, hogy 16-ról 24-re emelték a torna létszámát.)

Az elmúlt három és fél évtizedben nem volt meg a kellő türelem, mindenki azonnali eredményeket akart, amit jól mutat, hogy 1986 és 1990 között hat kapitánya volt a magyar válogatottnak, majd a 90-95 közötti időszakban is ötször volt váltás, különösebb eredmény nélkül. Mindenkinek voltak tervei, elképzelései, viszont a legtöbb kapitányt elsodorta egy sikertelen Eb-, vagy vb-selejtezősorozat, de akadt olyan szakember is, akinek egy súlyos vereség is elég volt a leváltásához.

Marco Rossi nem fogja vissza magát ha valami nem tetszik neki. EPA/ANTONIO BAT

Az elmúlt 35 évben Rossi a 27. szövetségi kapitány, és eredményesség szempontjából is a jobbak között van, hiszen az 1986 óta eltelt időben az ő 1.57-es pontátlagát csak öten tudták elérni, Verebes József (4 meccs/1.75), Mezey György (5 meccs/1.60), Jenei Imre (14 meccs/1.57), Egervári Sándor (34 meccs/1.74) és Dárdai Pál (7 meccs/2).

Rossi eddig kétszer utalt arra, hogy feláll a kispadról ha azt szeretnék. Egyszer a Wales elleni elveszített Eb-selejtező után, egyszer pedig az albánok elleni szeptemberi vereséget követően.

Rossi egy Nemzetek Ligájával megtámogatott sikeres Eb-selejtezősorozaton már túl van, de a vb-selejtező jóval nagyobb kihívást jelent, hiszen ide csak 13 csapat juthat ki Európából, míg az Eb-re 24. Pedig az elmúlt évek kapitányaihoz hasonlóan Rossinak sincsenek világsztárjai, de úgy is sikerült kialakítania egy stabil csapategységet amire építhet, hogy kinevezése óta 21 újoncot avatott. Ráadásul kitart az elvei mellett, legyen szó a taktikai elképzeléséről, Szalai Ádám szerepéről, vagy arról, hogy az NB II-ből nem hív be játékost. Egy-egy vereség után sem a körülményekben keresi az okokat, nem kertel, nyíltan és őszintén elmondja, ha valami nem tetszett neki az adott meccsen. Talán ennyi is elég, hogy valaki hosszú ideig dolgozhasson kapitányként.

 

Borítókép: Marco Rossi (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

További tartalmak