Két év szünet után februárban tért vissza a magyar élvonal egyik legkarakteresebb edzője, Horváth Ferenc. A 48 éves szakember korábban azt gondolta, nem ül már le NB I-es kispadra, ám a Honvéd hívására igent mondott; a bennmaradásért vívott harcot élete legnehezebb időszakának jellemezte, az új idényben viszont már dobogóközelbe kormányozta a kispesti csapatot. Saját elmondása szerint Horváth Ferencnek „nem sok ép gondolata van”, de ezeket a rá jellemző kendőzetlenséggel osztotta meg az m4sport.hu-val.
Egy hónappal ezelőtt, a Ferencváros elleni vereség után a bátorságot hiányolta a Honvédból, azóta viszont három olyan meccset nyertek meg összesen 11 gólt szerezve, amelyeken különböző okokból, de mégiscsak lehetett félnivalójuk. Ilyen gyorsan tanulnak a kispesti játékosok?
Majd a hosszú távú eredmények mutatják meg, hogy mennyi idő alatt látom viszont a saját elképzeléseimet, de az biztos, hogy ezeken a meccseken támadásban megvalósítottuk azokat az elemeket, amiket kigondoltunk. Rengeteg olyan dolog köszönt vissza, amiket gyakoroltunk, ez pedig ilyen sűrűn nem szokott előfordulni, nemcsak a Honvédnál, máshol sem. Nehéz meccsek voltak, de jól vizsgáztunk, elégedett vagyok az elmúlt időszakkal, főleg a rúgott gólok számával.
Jelenleg jó formában van a csapat, viszont februárban egy kiesőhelyen álló Honvédhoz írt alá, s ráadásul elég hirtelen kellett ezt eldöntenie. Megérte?
Most épp fent vagyunk, de nem csak móka és kacagás a Honvéd edzőjének lenni, talán életem legnehezebb időszaka volt a kiesés elleni küzdelem az előző szezon végén. Ez a csapat egyszer volt másodosztályú elmúlt száz évben, így semmiképpen sem szerettem volna, ha az én nevemhez fűződik a másik kiesés. Komoly stressz volt, nagyon erős mentális feladat, de abban biztos vagyok, hogy a Honvédnak velem már nem lesznek ilyen gondjai, hiszen addig úgy sem húznám ki a kispadon. Eleinte nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz benntartani a csapatot. S bár mindkét együttes kiesett végül, mégis azt gondolom, ha nincsen a karrieremben 2018-ban a Balmazújváros és 2019-ben a Haladás, akkor ezt a Honvédot nem tudtam volna benntartani. Teljesen speciális feladat egy csapattal a kiesés ellen harcolni, pláne amelyik olyan játékosokból áll, akik elvesztették a hitüket és ott lóg Damoklész kardja a fejük fölött. Nem is nagyon akartam már NB I-ben dolgozni, a Honvéd hívása volt az egyetlen, amire mégis azt mondtam, hogy érdemes nekiszaladnom még egyszer.
Ezekben a hónapokban mennyire tudott kikapcsolódni?
Szinte semennyire, rengeteg átvirrasztott éjszakán vagyok túl, a családom tudna mesélni, hogy milyen volt a hangulatom még otthon is. Rengetegszer láttam a napfelkeltét, de nem önszántamból, hanem mert képtelen voltam aludni. Rendkívül megterhelő időszak volt, de borzasztóan jó érzéssel töltött el, amikor Budafokon kiharcoltuk a bennmaradást. Az ember könnyen elfelejti, milyen, amikor kutyaszorítóba kerül, miután elértük a célunkat, már csak a büszkeség volt bennem.
Nem sokat aludt a Honvéd vezetőedzője tavasszal (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)Az új idény valóban sokkal jobban néz ki a Honvéd szempontjából, van viszont egy újítása – nevezetesen a VAR –, amellyel eddig nem igazán barátkozott meg. Mikor tudja megszokni a videóbíró-rendszert?
Szerintem ezt nem lehet megszokni. Konzervatív emberként nem vagyok az újítások híve a futball alapszabályaiban, szerintem elvették a játéktól azt, amitől a futball igazán futball volt. Szokták mondani, hogy a legnagyobb öröm az életben egyértelműen egy gyermek születése, de erre az ember vár kilenc hónapot, azt is tudja, hogy körülbelül melyik órában érkezik. A gól viszont ebben a nagyszerű játékban teljesen váratlan, egyszer csak leesik az égből, és ez volt számomra a legcsodálatosabb a futballban. Hirtelen egy olyan öröm ért, ami semmihez sem hasonlítható – a VAR-ral ezt az érzést vették el. Még visszanézik öt percig, addig nem tudok örülni tiszta szívből, csak izgulok egy nem létező szabálytalanság miatt. Szerintem ez totálisan tönkreteszi a játék örömét.
Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója szerint körülbelül 20-25 százalék az edző szerepe egy csapat szereplésében. Ön mennyit mondana?
Nagyjából egyetértettem Révész Attilával. Rengeteg dolognak kell működnie ahhoz, hogy a csapat sikeres legyen, az igazolásoktól elkezdve, az anyagi lehetőségeken át a játékosok kvalitásáig. Én nagyjából 25-30 százalékra tenném a vezetőedző szerepét, nagyon fontos, hogy van-e kémia a csapat és a stáb között, jó-e az edző taktikája és a játékosoknak is fekszik-e. Frank Rijkaardnak volt egy remek mondása, miszerint egy edző megszervezheti a csapatát tizenhatostól tizenhatosig, onnantól kezdve viszont már az elnök úr dolga, hogy olyan játékosokat szerződtessen, akik akár elöl, akár hátul megoldják ezeket a helyzeteket. Egy edző nem mondhatja meg, hogy a támadó miként cselezzen ki egy belső védőt, hogyan tartsa a lábát kapura lövésnél, ez már a játékosokon múlik.
Nagyjából egynegyed rész tehát az edzői felelősség, a kiesést mégis legtöbben az Ön nevéhez kötötték volna. Nem hálátlan szerep ez?
Dehogynem. Edzőként rengetegszer érzem magamat sértettnek, megbántottnak, amikor egy csatár kihagy egy helyzetet, erre pedig azt mondják, hogy én tanítsam meg rúgni őket. Az élvonalban viszont komplex játékosokra van szükség, akiket úgy kell felnevelni, hogy mire odakerülnek az első osztályba, az adódó helyzeteket megoldják! S bár egy sportklub nem kupleráj, a „madame-ot” innen is kidobhatják egy pillanat alatt. Viszont rengeteg hálás dolgot is tapasztalok edzőként, az elmúlt hetekben több olyan gólt is szereztünk a Honvéddal, ami előre begyakorolt figura után született. Viszontláttam olyan elemeket a pályán, amikre ezekben a hetekben rágyúrtunk, ennél nagyobb öröm pedig egy edzőnek nem létezik. Ez kompenzálja a tudatot, hogy én vagyok az első, akinek adott esetben vennie kell a kalapját.
A hálás és hálátlan részt is több magyar csapatnál tapasztalhatta, ezüstéremtől kezdve kiesésig mindenben volt része az NB I-ben vezetőedzőként. Melyik állomáshelyére gondol vissza legszívesebben?
Minden állomásnak megvolt a maga haszna, amiből rengeteget tanultam. Magyar edzőként kétszeres ezüstérmesnek lenni szerintem nagy dolog, erre büszke vagyok, az év edzőjének is választott már a szakma korábban. Ugyanolyan értéknek tartom viszont, hogy a Balmazújvárossal az utolsó fordulóig életben voltunk 2018-ban. Oda szerződni egy jó döntés volt részemről, hiszen azt kaptam vissza, amit gyerekkoromban én is szerettem a futballban: a tiszta szeretetet, győzni akarást. Balmazújvárosban nem a pénz és az egó diktált, hanem mindenki imádott futballozni, imádott edzésre járni, a szurkolóknak pedig nem voltak extrém elvárásaik. Úgy gondolom, hogy az is nagy dolog volt, hogy a Haladást sereghajtóként átvettem és a tavaszi tabellán negyedik helyen végeztünk. Ugyan kiesett a csapat, de akkor is bravúr kategória, a Balmazújvárossal és a Haladással sem vallottunk szégyent.
Sigér Dávid és a Balmazújváros (fotó: Balmaz Kamilla/Facebook)A balmazújvárosi csodacsapat egyik motorja volt Sigér Dávid, akiből azóta válogatott futballista lett. Mennyire boldogítja az ő története?
Dávid nálam lett stabil NB I-es játékos. Elég göröngyös utat járt be, voltak neki az elején rosszabb meccsei, nagyon hullámzó volt. Kalmár Zsolt is a játékosom volt még Győrben, de egy olyan kvalitású futballistát felfedezni nem annyira nagy dolog, mint Sigér Dávid esetében. Egy olyan labdarúgót adni a magyar futballnak, mint ő, azt sokkal inkább tartom bravúros edzői megoldásnak. Nagyon boldog vagyok, hogy azóta is a csúcson játszik, remélem, hamar visszatér a sérüléséből is.
A szurkolóknak Horváth Ferenc nevéről mégsem Sigér Dávid, hanem például egyedi nyilatkozatai jutnak eszébe. Ezek a humoros megjegyzések teljesen spontán törnek elő vagy volt olyan, amire előre készült már?
Nem szoktam soha előre gondolkodni, nem készülök ezekre a nyilatkozatokra, a meccshez igazodva pattannak ki a fejemből a dolgok. Nagyon sok hülyeségen jár az agyam, a kisfiam tudja talán legjobban, hogy nem sok ép gondolatom van. Amiket előre eltervezek, azok általában komoly kritikák.
Rendkívül babonás ember hírében áll. Ez a mindennapokban miben nyilvánul meg?
Jaj, a sok babona sajnos életem megkeserítője, végigkísér mindenhol. Minden héten minden napnak megvan nálam a maga rendszere, a borotválkozástól elkezdve a körömvágásig, az autó tolatásától a pénz kiadásáig szinte percre pontosan. Megmondom őszintén, megkeseríti az életemet a saját hülyeségem, de nem tudok vele mit kezdeni, már játékoskoromban is nagyon babonás voltam.
A babonák és kabalák egyik fontos eleme az a narancssárga tárgy, ami edzői pályafutása kezdete óta minden meccsen ott lóg a csuklóján?
Igen, az egy fekete hajgumi és hozzákötve egy narancssárga síp. Előbbi a lányomé, utóbbit pedig a fiam találta egy gabonapelyhes dobozban, és hogy ő is adjon valamit, nekem ajándékozta. Valóban, ez a kombináció azóta is minden meccsen a csuklómon van, így érzem azt, hogy akkor is velem vannak.
Jobb csuklón a gyerekek ajándéka: a hajgumi és a síp (fotó: honvedfc.hu)Gyermekei is láthatták, mekkorát javult a Honvéd az elmúlt másfél hónapban. Milyen helyezéssel lenne elégedett a szezon végén?
Természetesen minél előrébb végeznénk, az első hat hely a kimondott célunk. Most volt néhány mérkőzésünk, ami jobban sikerült, de ez azért még egy törékeny rendszer, egy pillanatig sem érzem, hogy hatalmas dolgot tettünk volna ezzel. Akkor leszünk igazán eredményesek, ha állandósítani tudjuk ezt a formát, mert még kissé hektikusak vagyunk, akár mérkőzéseken belül is. Ha ezt kiegyensúlyozottabbá tesszük, folyamatosan jönnek majd az eredmények, bármire képesek lehetünk.
S ha csak egyet választhatna, tavasszal Magyar Kupa-győzelem vagy bajnoki dobogó?
Nem tudom megmondani, bármelyiknek örülnék, egyáltalán nem lenne hiányérzetem, ha csak az egyik jönne össze.
Említette, hogy már a Honvéd hívása előtt sem tervezett az NB I-ben dolgozni. Így adott esetben, egy sikeres kispesti időszakot követően már nem vállalna el újabb élvonalbeli csapatot?
Ha a feleségemet kérdezné, ő biztosan azt mondaná, hogy elvállalnék, mert rengeteg hülyeséget mondtam már életemben, amiből aztán nem lett semmi. Pillanatnyilag jól érzem magam a Honvédnál, hatalmas büszkeség, hogy annak a klubnak az edzője lehetek, ahol felnőttem, szeretnék hosszú távon Kispesten dolgozni.
Horváth Ferenc hosszú távra tervez a Honvédnál (fotó: honvedfc.hu)