A Puskás Akadémia vezetőedzője elmondta, hogy felvidéki magyarként, fiatal focistaként nem volt könnyű dolga egy szlovák csapatban, de nem abból a fából faragták, hogy az első akadálynál feladta volna az álmait. Futballistaként több kevésbé komolyan vehető megkeresést is kapott, például Stadler Józseftől, hogy Magyarországra igazoljon, ugyanakkor szívesen játszott volna a Ferencváros csapatában is, ám erre többek között az akkori politikai rendszer által generált sajátosságok miatt nem kerülhetett sor.

Edzőként elsősorban jó embereket akar nevelni a labdarúgóiból, akik egyfajta második édesapaként mindig számíthatnak rá, sőt, ha az időbeosztását veszi alapul, akkor lényegében sokszor többet van a focistái között, mint otthon, a saját gyermekeivel. Számára a legnagyobb ajándék a játékosaival kapcsolatban, ha valamelyikük az eligazolását követően akár évekkel később is tartja vele a kapcsolatot, felhívja, és megköszöni azt, amit emberileg érte tett korábban.

Már a Puskás Akadémia edzőjeként is érdeklődtek iránta más kluboktól, de alapvetően jól érzi itt magát, nagy álma, hogy egy napon csupa magyar játékossal emelhessék a magasba az NB I-es bajnoki trófeát. A mindennapokban azon van, hogy a gyors támadójátékon alapuló játékrendszerbe be tudja építeni a tehetséges magyar fiatalokat, akiket előnyben részesít a hasonló képességű külföldi társaikkal szemben.