Arról már sokat beszéltek az edzők, hogy miként szedik rendbe a játékosaik lelkét egy vereség után. Ön, hogy tudta feldolgozni, hogy drámai csatában kiestek az olasz Florentina ellen a Konferencia-liga rájátszásából?
Nagyon intenzíven átéltem ezt az egészet és hosszú volt a meccs utáni éjszaka, de ezen is át kell menni. Pozitív pontokat tudtam találni, főleg a játékban. Ki lehet kapni, ki lehet esni, de ha jól teljesítesz, akkor könnyebb feldolgozni, még akkor is, ha sosem jó kikapni, vagy tizenegyesekkel kieseni. Mindjárt azon járt a fejem, hogy tartsuk meg a mutatott játékot és a motivációt.

Mikor nézte vissza a meccset először?
Még akkor éjszaka. Dolgozik az emberben az adrenalin, ráadásul jöttek az üzenetek folyamatosan. Nagyon jó, hogy a teljesítményünkkel meggyőztük az embereket, mi most komoly nyomot hagytunk egy nagy csapat ellen mindkét mérkőzésen.

Van valami, amire így utólag azt mondja, hogy másként csinálna a Fiorentina elleni meccseken?
Nem szabadott volna az idegenbeli meccsen az első félidő hosszabbításában gólt kapni. Ráadásul volt egy nagy helyzetünk 2–0-nál és talán, ha Mikael Soisalo kihasználja a helyzetét, akkor – bármilyen furcsa is ezt kimondani – lezárhattuk volna a mérkőzést és talán az egész párharcot is. Akkor is éreztem a csapaton az erőt, amikor fordított a Fiorentina. Jobban felkészültünk a mérkőzésre, mint az ellenfél, csak a saját hibáinkból kaptunk gólokat, pedig nagyon jó futballistákkal találkoztunk. Mi diktáltuk a tempót idegenben, ami számomra nagyon fontos volt.

Ahogy említette Firenzében az első félidő hosszabbításában kapott gólt a csapata, de még így is vezetett. Letolta a játékosokat a hazai szépítés miatt?
Igen… Tudtuk, hogy nehéz lesz a folytatás, már csak azért is, mert a hazaiakhoz a csereként beállt labdarúgók összértéke 70 millió euró volt. Csalódott voltam a szünetben, mert felhoztuk az ellenfelet, de bíztam benne, hogy meg tudjuk csinálni.

A hazai meccset, a helyzetek alapján meg kellett volna nyerni.
Ez egy kicsit szomorúbb, hiszen jobbak voltunk. Nekünk huszonegy lövésünk volt, a vendégeknek három. Mi voltunk a kezdeményezőbbek végig. Ha azok az igazolások, akik a meccs után jöttek, már akkor is itt lettek volna, akkor nagyobb esélyünk lett volna a győzelemre. Nem túl széles a keretünk, elfogytunk. Sok volt a fiatal a padon, akikre nem tehetek aránytalanul nagy terhet. Amikor meg már közel voltak a tizenegyesek, akkor azért nem változtathattam, mert gyerekekre nem szabad ilyen fontos szituációt bízni. Ráadásul az ellenfél kapujában ott volt David de Gea, aki mindent bevetett, hogy hárítsa a labdákat.

És milyen érdekes fordulata a sorsnak, hogy Szolnoki Roland hagyta ki a tizenegyest, az a játékos, aki ezer szállal kötődik a klubhoz és vélhetően ő volt az, aki a leginkább akarta a továbbjutást.
Aki sosem lőtt még büntetőt az nem tudja, hogy hiába bő hét méter széles a kapu, akkor is benne van egy kapus – esetünkben a klasszis De Gea – és a kapu összeszűkül. Ilyenkor az ember hajlandó arra, hogy megváltoztassa a döntését és ez sosem jó. Volt olyan játékos, aki nem vállalta a rúgást, tapasztalt játékos is döntött így, mert azt mondta, hogy fáradt.

Jó reklám volt a klubnak ez a két meccs.
Én úgy tekintek erre, hogy ez a munkánk gyümölcse volt. Sok ellenségünk van, nem szeretnek minket, mint klubot, de most megmutatták a játékosok, hogy itt is megy a munka és jól dolgozunk. Az edzői pályafutásom legnehezebb meccsei voltak ezek. Az olasz kollégám is azt mondta, hogy jó csapatunk van – ez fontos visszajelzés. Az olasz újságírók is megtapsoltak a sajtótájékoztató után, ez is jólesett.

Milyen volt Felcsúton teltház előtt futballozni?
Jó lenne, ha a játékunk miatt sokszor történne ez meg. Hallottam olyan visszajelzést, hogy ez a két meccs megváltoztatta a véleményét valakinek a Puskás Akadémiáról. Büszke vagyok erre is és arra is, ahogy a futballisták teljesítettek, például Wojciech Gollát egy ilyen meccse után Olaszországba is lehetne adni, olyan magas szinten játszott.

A nemzetközi szereplés lezárása után kikaptak Pakson. Melyik volt a bántóbb?
Éreztem a csapaton, hogy két ilyen meccs után nehéz Paksra menni. Hiába vezettünk, a második félidőben sokat hibáztunk. Elfáradtak a kulcsjátékosok. Jobban lehetett a futballistákon érezni a meccs előtt a csalódást, mint magamon. Tudtam volna kritizálni, bántani őket a paksi vereség után, de nem akartam. Másként kezeltem ezt a vereséget, mint szoktam, megérdemelten kaptunk ki.

Mi a klub célja az NB I-ben ebben a bajnokságban?
A dobogót szeretnénk elérni és egy-két fiatal játékost be akarok építeni a csapatba.

A dobogónak három foka van…
Sok minden múlik azon, hogy mennyire leszünk stabilak. Ha úgy tudunk játszani, mint a Fiorentina ellen, akkor bárhova oda tudunk érni. Ha ugyanúgy, ahogy a múlt szezon végén hoztunk tíz meccset egymás után, akkor tudunk küzdeni akár az első helyért is. Ha olyan marad a játékunk, mint a nemzetközi meccseken, akkor mehetünk az első helyért. Óvatos vagyok, mert ugyan vannak a keretben jó külföldiek és magyarok, vannak tehetséges fiatalok, de nekünk egyensúlyozni kell a szerepeltetésük tekintetében. A Fiorentina ellen a külföldi labdarúgók és az idősebbek kaptak szerepet, de ha ilyen játékot mutatunk, akkor miért ne gondolhatnánk az első helyre.

Az elmúlt hetekben sokan mondták, hogy meg lehet fogni a Ferencvárost és a Puskás Akadémia az elsőszámú kihívó.
A Fradinak van a legerősebb kerete, de megint sok nehéz meccs van előttük és meg kell oldaniuk a bajnoki szereplés mellett a nemzetközi mérkőzéseket is. Ilyen játékkal, amit mutattunk, fel tudjuk venni a versenyt a Ferencvárossal. Ehhez stabil teljesítmény kell, de úgy érzem a csapatban megvan az erő ehhez. Nem sok változás volt a keretben nyáron, talán most érik be a munka, aminek köszönhetően még a légiósok is küzdenek egymásért.

Fel lehet tüzelni egy NB I-es játékost egy bajnoki meccsre ugyanúgy, mint egy nemzetközi találkozóra?
Először is el kell érni azt, hogy a játékos ne becsüljön le senkit. Előfordulhat, hogy a futballista fejében megfordul egy idegenbeli meccs előtt, hogy nem lesz jó a pálya, más a környezet és ez megzavarhatja. Mindig azt mondom, hogy a legnehezebb dolgok a legkönnyebbek, de az egyszerű passzra is oda kell figyelni, sőt ezekre jobban kell koncentrálni. A kisebb csapatok elleni meccsek nehezebbek, de csak akkor lehet esélyünk a jobb helyezésekre, ha ezeket a találkozókat is megnyerjük.

Minden bántás nélkül a Puskás Akadémia nem a Ferencváros vagy az Újpest, vagyis a klub nevével, történelmével nem lehet motiválni a légiósokat. Hogy lehet őket jobb teljesítményre ösztönözni?
Először is el kell velük hitetni, hogy jobbak, mint az ellenfél. Itt azért sokszor láthatják, hogy nekünk a szurkolói támogatásunk minimális. Ha lenne tízezer szurkolónk, akkor a Fiorentina ellen tovább megyünk. Tudtam, hogy ez így lesz, amikor idejöttem. Ez nem a főváros, hanem egy kétezer lakosú falu, ide máshonnan is jönnek a szurkolók. Ezt a játékosok is feldolgozták már és élvezik a játékot a Ferencváros ellen, amikor idegenben tizenötezer néző előtt szerepelhetnek. Megszoktuk, hogy mi egymást támogatjuk a pályán. Örülünk azoknak a szurkolóknak, akik vannak és érezzük, hogy emelkedik a számuk. A játékosainkat az ellenféllel is tudjuk motiválni, a Fradival vagy a Vidivel rendszeresen jó meccset is játszunk. Minden meccsre egyformán készülünk, de megesik, hogy a játékosok lebecsülik az ellenfelet vagy ingadozik a forma. Ez sajnos benne van.

Öt éve dolgozik a klubnál. A mostani a legjobb csapata?
Inkább azt mondanám, hogy a legstabilabb. Nem kell ide extraklasszisok, hanem több, jó átlagot hozó játékosra van szükség, akik igazi csapatot alkotnak. Persze közben itt van Golla és Nagy Zsolt, akik vezéregyéniségek. Rendben van az öltöző, nincsenek klikkek, bíznak egymásban a futballisták és ez az alapja annak, hogy jó legyen a teljesítmény.

Felcsút, 2024. augusztus 29. A Puskás kezdőjátékosai a labdarúgó Konferencia-liga selejtezőjének 4., utolsó fordulójában játszott Puskás Akadémia – Fiorentina mérkőzés előtt a felcsúti Pancho Arénában 2024. augusztus 29-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Örök kritika a Puskás Akadémiával szemben, hogy sok a légiós az első csapatban. Hány fiatalt lehet beépíteni egy szezonban?
Most ott van a keretünkben Kocsis Dominik, Vékony Bence, Markgráf Ákos, Pécsi Ármin. Ha korosztályonként egy játékos van, akit stabilan be tudunk építeni, akkor az már jó eredmény. Több nem reális. Folyamatosan nézem az utánpótlás-csapatok meccseit és már tudnék mondani két újabb nevet, akik a fiatalok közül lehetőséget kapnak majd a felnőtteknél.

A klub céljáról már volt szó. Mi az öné?
Szeretném a játékot megtartani és stabilizáni…

…helyezést mondjon!
Meg szeretném nyerni a bajnokságot! Ehhez az kell, amit mondtam, vagyis a stabilitás.

Tavaly hullámzó volt a csapat teljesítménye. Tudja már, hogy ennek mi volt az oka?
Kicsit belefáradtunk a munkába. Sokat kellett változtatni a munkán. Letörte a csapatot egy-egy rosszabb eredmény, de ez normális dolog. Mindig van rossz széria, de ezt rövidíteni kell. Ha a játék jó, de nem mennek be a helyzetek, az is probléma, de akkor egyszerűbb a helyzet kezelése.

A klub kész van arra, hogy bajnok legyen?
Ha sikerül, akkor örülünk neki, de nekünk a legfontosabb a nevelés. Ha a végén a fiatalok nem tudják behúzni a fontos győzelmeket, akkor ezt adott esetben el kell fogadni. Mi nem változtatunk a filozófián, pláne nem bajnokság közben. Azt szeretném, ha minél több fiatal lenne a csapatban, de nem mindig sikerül. Nem lehet erőltetni. Nem mindenki bírja a nyomást, még akkor sem, ha a környezete azt mondja, hogy képes rá. Miután fél évre lehetőséget adtunk egy fiatalnak, akkor nem egyedül döntök a jövőjéről, hanem többen egyeztetünk, hogy a hibázás lehetőségét csökkentsük, ráadásul nem minden 17 éves játékos tud extra teljesítményt nyújtani. Itt van például Nagy Zsolt esete. Ő 2019-ben jött vissza Csákvárról és 27 évesen kezdett el igazán jól teljesíteni. És nem hibáztatom azt, aki korábban kölcsönadta, mert lehet, hogy akkor nem volt meggyőző. Tovább dolgozott magán és fejlődött. Ki tudta hozni magából azt, ahol most tart. Lehet, hogy 27 évesen lett felnőtt játékos.

Nagy Zsolt pályafutása mennyire lehet példa a felcsúti fiatalok előtt?
Neki a Puskás Akadémia a második otthona, de lehet, hogy az első. Gyerekkora óta itt van. Ma már jól is kezeli ezt a helyzetet, de az elején volt vele egy kis gond, mert hirtelen jött a siker és ami ezzel jár, például a sok fényképezés. Ezen mindenki át kell essen. Ma már a klubon belül a kisgyerekeknek is ő a példaképe és így is viselkedik.