A 2023/24-es szezonban a negyedik fordulót követően 5 ponttal állt a KTE, ezeket a pontokat mind hazai pályán szerezte. Azonban ezután zsinórban öt vereséget szenvedett el a csapat. Ezeken a meccseken 3-11-es gólkülönbséggel, 5,81-10,77-os xG-aránnyal végeztek a lila-fehérek. Ebből látszik, hogy támadásban némileg balszerencsések voltak a helyzetkihasználással. 

Ez az egész szezonban probléma, ugyanis csak 6 gólt szereztek 11,43 xG-re, azaz a kapu előtt erősen alulteljesítenek, jóval kevesebb gólt szereztek, mint amennyit a helyzeteik alapján kellett volna. Törvényszerű, hogy ez az szám idővel javulni fog, ez akár Szabó megtartása mellett is szólhatott volna.

Ha egy csapat az utolsó helyen áll, akkor nem egy problémát kell csak megoldani. A Kecskemét szerezte a legkevesebb gólt a bajnokságban (6), kapott gólok (14) számát tekintve pedig csak a Fehérvár és a Nyíregyháza áll rosszabbul. 

Mivel a labdarúgás egy olyan sportág, amiben kevés gól / pont születik, ezért minden egyes gólnak óriási jelentősége van. Alapszabályként elmondható, egy gól nagyjából egy szerzett pontnak felel meg hosszútávon, ezért minden egyes részletnek nagy jelentősége van a mérkőzések, valamint a felkészülés során, egy-egy gól dönthet trófeákról, nemzetközi kupaindulásról, vagy akár kiesésről. 

PONTRÚGÁSOK

Ezek a tényezők szakmailag és pénzügyileg is óriási következményekkel járnak. Ezért is lehet igazán aggasztó, hogy a csapat legutóbbi hét kapott góljából ötöt is pontrúgást követően kapott, mindössze három mérkőzésen. Az MTK ellen egygólos hátrányban kaptak gólt egy szögletet követően, a Nyíregyháza és a Zalaegerszeg ellen mindkét gólt pontrúgás után kapták, tehát szerezhettek volna még ponto(ka)t ezeken a mérkőzéseken.  

Voltak ezek első szándékból beívelt szögletekből származó fejesek, kis szögletek utáni befejezések, sikertelen felszabadítást követő átlövések, tehát számos olyan gólt kapott a csapat, amelyet megakadályozhatott volna a pontrúgások elleni védekezésre fordított felkészüléssel. 

Stieber befelé kanyarodó szögletet ívelt a tizenhatoson belülre. Középen Beriashvili és Belényesi alkottak egy párt. A vendégeknél voltak, akik területet, voltak, akik embert fogtak, a vegyes védekezés gyakorinak számít manapság világszerte. 

Belényesi ráteszi a karját Beriashvilire, aki viszont kihasználta kezdeti előnyét, hiszen ő volt a proaktív ebben a szituációban. Mivel Belényesi háttal van neki, könnyen bemutat egy testcselt, amiből lendülettel lépett ki. 

Belényesi lelassít, hátul van a testsúlya, eközben Beriashvili felgyorsít, vagyis a két játékos sebessége között jelentős különbség fog kialakulni, csak egyikük érheti majd el a labdát. 

Mire Belényesi ezt konstatálta, Beriashvili zavartalanul betört a szabad területre, ahonnan könnyedén befejelte az MTK harmadik gólját. 

Az egyik legfontosabb pont az lesz Gera számára, hogy a pontrúgásokból kapott góloknak véget vessen fegyelmezett védekezéssel, amit a hét során az edzéseken elsajátíthat a csapat. 

VÉDEKEZÉS

Egy másik problémát a védekezés jelent. A kecskemétiek védelme könnyen megbontható, a hátvédek és a középpályások védekezése nem összehangolt, legyen szó felállt védekezési stádiumról vagy támadásból védekezésbe történő átmenet során. 

A kecskeméti csapat sok veszélyes helyzetet enged a legveszélyesebb területről is, ahonnan már 12 gólt is kaptak – a 14-ből. Ebbe erősen belejátszik a gyenge pontrúgások elleni védekezés is.

Ezeknek a helyzeteknek a számát mindenképpen csökkenteni kell, ugyanis amennyiben továbbra is nagy helyzeteket fognak engedni az ellenfeleknek, a problémák nem fognak megszűnni. 

Az  9. fordulóban az MTK ellen gyorsan vezetést szerzett a Kecskemét. A 18. percben egy 2v2-es szituáció alakult ki a vendégek bal oldalán. A labdás Molnár Adin bevárta a Zeke mögötti területre befutó Hej Viktort. Nikitschernek kellett lekövetnie a mozgását, hogy megakadályozza az esetleges beadást. 

Azonban ez nem sikerült, Hej simán lehagyta Nikitschert, a távolság még nőtt is köztük az előző képhez képest. Hej beadását követően a második hullámban érkező Kosznovszky talált a kapuba, kihasználva, hogy Nikitscher nem tudta megakadályozni Hej beadását. 

Néhány perccel később Katona progresszív átadását Kosznovszky fülelte le, tőle Hej Viktorhoz került a labda, aki azonnal Jurinának ívelte fel a labdát, megakadályozva ezzel, hogy a kecskemétiek sikeres letámadást mutassanak be.

Fent látható, hogy Nikitscher Tamás és Bognár István egymás mellett vannak a pálya tengelyében. 

Ezek a támadásból védekezésbe való átmenetek kulcsfontosságúak manapság, hiszen amennyiben a rest defence nem áll elég stabil lábakon, az ellenfél gyors és veszély kontratámadást vezethet a csapat kapujára. 

Bognár és Nikitscher futásának intenzitása között ismét nagy különbség van. Jurina szépen veszi le a labdát, majd továbbítja azt Bognár számára. Belényesi nem tudja eldönteni, hogy megtámadja-e Jurinát, vagy sem, először elindult, utána megtorpant, majd ismét elindult, amivel fel sem tudta tartóztatni a csatárt, illetve, területet sem tudott védeni. 

A másik oldalon Molnár Rajmund beindulásra vár, a terület a két belső védő között túlságosan nagy. 

Bognár a pálya tengelyébe vezette a labdát, miután lerázta Nikitschert. Szabó Alex egy kétségbeesett lesre állítással próbálkozott, de Katona Levente és a Molnár Rajmund beindulását levédekezni próbáló Nagy Krisztián is beragadtak így, Szabó szinte kivette magát a játékból. 

Bognár remekül szöktette a védők közé beinduló Molnár Rajmundot-t, aki a kapuba lőtt, ezzel fordított az MTK. 

Gera számára nagyon fontos lesz megszervezni a labdavesztést követő védekezést, már amennyiben kezdeményező játékot fog játszani a Kecskemét. Még ha nem is ez lesz a csapat alaptermészete, amikor hátrányból kell játszania Geráéknak, fontos lesz, hogy ne kapjanak további gólokat. 

Felállt védekezési fázisban is akadnak gondok, ahogyan azt az Újpest elleni mérkőzés során is láttuk:

Az 1-0-s vezetés birtokában teljesen visszaállt a KTE, a labdás Geiger Bálinton semmilyen nyomás nincs, két támadó a labdás mögött 15 méterrel lemaradva sétál. 

Az is probléma, hogy ugyan szinte az összes védő láncban védekezik, Belényesi nem így tesz, csúnyán beragad. Geiger nagyon szépen veszi észre az így nem lesen lévő Mucsányit, öt védőt is kivesz a játékból pontos átadásával, Mucsányi pedig kiegyenlít. 

TÁMADÁS

A támadójátékban is akadnak problémák. Ahogyan a lőtérképen is látjuk, sok távoli lövéssel próbálkoznak a kecskeméti játékosok, amelyekből értelemszerűen sokkal nehezebb gólt szerezni.

Ilyenkor felmerül a kérdés: azért lőnek a játékosok, mert nincs körülöttük passz opció, vagy lenne, de inkább bíznak képességeikben, hogy 20-30 méterről is betalálhatnak?

Zsótér Donát lövésénél láthatjuk, más megoldást is válaszhatott volna. Bal lábával veszélyes beadást küldhetett volna a lendületesen beinduló Lukács Dániel felé, de akár Nikitschert is játékba hozhatta volna. Helyette fölé tüzel, pedig egy blokkolni próbáló védő is akadályozta a labda útját. 

Néhány perccel később az egyik belső védő, Szabó próbálkozott. Az MTK játékosa kilép rá, Szabó mégis ellövi a labdát, pedig ő nem a hatékony befejezéseiről vagy a várható gól mutatóin való felülteljesítéséről híres. Három másik opciója is volt a támadás folytatására, de akár egy nagyobb jutalommal kecsegtető beadással is próbálkozhatott volna. 

Bocskay Bertalan lövése szintén fölé szállt. Ez Zsótér lövéséhez hasonló szituáció, annyi különbséggel, hogy Nagyot és Vattay Mártont is kiugrathatta volna a jobb szélen, mivel nagy területe alakult ki a Nyíregyháza védelmének bal oldalán. Egy beadás szintén jobb választás lett volna ennél. 

Zeke Márió lövése az utolsó példánk erre. Lukács megjátszható a bal szélen, Belényesi és Tófol Montiel pedig 2v1-es helyzetben várják a labdát középen. Helyette Zeke bal belsővel kapura csavar, a lövését könnyedén hárította Tóth Balázs. 

Az adatelemzés elterjedésének egyik legnagyobb eredménye, hogy a csapatok kevesebbet lőnek távolról, a veszélyesebb gólhelyzetek kialakítása érdekében inkább tovább járatják a labdát. A Kecskemét 100 lövéséből 41 a tizenhatoson kívülről esett idén, ez a majdnem 40%-os mutató, ami túl magas. Ahogyan a jelenetekből is látszik, az utolsót leszámítva 0-0-nál, az első percekben estek ezek a lövések, vagyis még csak azt sem lehet mondani, hogy a csapat hátrányban játszva elvesztette a türelmét, mivel sikertelennek bizonyult az ellenfél védelmének feltörésében. 

Ezek gyakorlatilag könnyű labdavesztéseknek minősülnek, arról nem beszélve, hogy egy sikeres blokk esetén akár életveszélyes ellentámadást is indíthat az ellenfél. 

A KTE elsősorban a széleken alakít ki veszélyt (expected threat). A csapat nem képes a félterületekből és tengelyből veszélyt kialakítani, pedig innen lehet a legveszélyesebb gólhelyzeteket teremteni. A sok spekulatív beadást könnyebben tudják levédekezni az ellenfelek védői. 

Ezt a kulcspasszok (lövést előkészítő átadások) ábrája is bizonyítja. A tizenhatoson belülre mindösszesen négy lövést előkészítő passz jutott be. 

Összességében elmondható, nehéz helyzetben veszi át a csapat irányítását Gera Zoltán. Egyértelműen sikernek számítana a bennmaradás, azonban a cél eléréséhez sok tennivalója akad a magyar válogatott korábbi csapatkapitányának.

OTP Bank Liga, 10. forduló
október 19., szombat:
15.00: Debreceni VSC-Paksi FC (M4 Sport)
17.30: Diósgyőri VTK-MTK Budapest (M4 Sport)
19.30: Újpest FC-Nyíregyháza Spartacus FC (M4 Sport+)
október 20., vasárnap:
13.00: Kecskeméti TE-Puskás Akadémia FC (M4 Sport)
15.15: Zalaegerszegi TE FC-ETO FC Győr (M4 Sport)
17.45: Ferencvárosi TC-Fehérvár FC (M4 Sport)