Musorujsag
Élő Eredmények

Hét éve még az öltözőben sírt, most a világbajnoki övért harcolhat Szili István

Hét éve még az öltözőben sírt, most a világbajnoki övért harcolhat Szili István

m4sport.hu | Szerző: Zámbó István
Szili István március utolsó hétvégéjén fantasztikusan bokszolva szerezte meg 26. profi sikerét a ringben. A 39 éves sportoló nem kisebb nevet, mint az ötszörös világbajnok Félix Sturmot győzte le tizenkét menet kemény bunyót követően pontozással, Németországban. Korábban magyar ökölvívónak még nem sikerült egy többszörös világbajnokot felülmúlni, így Szili sporttörténelmet írt Dortmundban. A kiváló bokszolóval készített interjúnkból kiderül, milyen volt a mérkőzés belülről és mi a legnagyobb álma a cím megszerzése mellett.

Milyen tervvel lépett a szorítóba és mit sikerült belőle megvalósítani?

Két tervünk volt a mérkőzésre. Az első, hogy nyomás alatt tartsuk Sturmot, a másik, ha ez nem vált volna be, többet kellett volna lábon mozognom. Aztán az első menet végére éreztem, erősebb vagyok nála, így maradt az első taktika. Menetről-menetre próbáltam megtörni és mivel már 43 éves, tudtam, csak idő kérése és nem fogja bírni a tempót, amit diktálok a meccsen.

Mennyire feszélyezte a majd négyezer német szurkoló?

Abszolút nem zavart, mert minden címmeccsemen idegenben bokszoltam. Voltam már így Romániában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, vagy ezelőtt Németországban is. Annyi volt most a különbség, hogy Félix Sturm nagy név az ökölvívásban, korábbi ötszörös világbajnokról beszélünk.

Nagyon sok, nagyjából 150-200 magyar szurkoló biztatott engem is a csarnokban, érkeztek Kőszegről, Bázelből és Budapestről is. Sőt, az is előfordult, köszönhetően a magyar keménymagnak, hogy jobban lehetett hallani a mieinket, mint a német szurkolókat.

Ilyenkor kizárja a külvilágot a ringben, vagy azért hallja a biztatást?

Többnyire az ellenfélre koncentrálok, de rengeteg kiabálást, tanácsot hallottam a szorító mellől. Jó volt megint közönség előtt bunyózni, a koronavírus alatt ezt nem lehetett, most meg négyezer ember előtt meccselhettem.

A harmadik menetben egy vétlen összefejelést követően Sturm szemöldöke felrepedt és vérezni kezdett. Mi történt pontosan és sikerült ezt a mérkőzés végén megbeszélnie Sturmmal?

Nemcsak egyszer fejeltünk össze, hanem többször is, de ez mindkét sportolón múlik. Sturm rengeteget bunyózik kettős fedezékben, sokat hajtotta le a fejét, akárcsak én, így nekem is felrepedhetett volna a szemem. Kaptam emiatt több üzenetet, hogy milyen sportszerűtlen vagyok, meg hogy tarkóra ütöttem, stb. Holott, ha az ember megnéz egy mexikói vagy amerikai mérkőzést, ezek a horogütések, a fej melletti bunyó, teljesen megengedettek.

(forrás: Szili István/Facebook)

Korábban még sosem győzött le magyar ökölvívó többszörös világbajnokot. Milyen érzés volt sporttörténelmet írni?

Kicsit visszakanyarodnék az időben a válaszhoz. Amikor aláírtam a szerződést erre a meccsre, én már tudtam, képes vagyok erre. Az utóbbi két évben teljesen máshogy gondolkoztam, mint korábban. Előtte is rengeteget edzettem, így fizikálisan nem volt velem probléma, többször világ- és Európa-bajnokokkal készültem a mérkőzéseimre.

Igazából nekem csak fejben volt gond, mert nem bíztam magamban. Ezt fejlesztettem az elmúlt időszakban és ezzel üzenni is akartam a magyar ökölvívásnak, hogy mi nagyon jó bunyósok vagyunk, a világ legjobbjaihoz tartozunk. Nekünk el kell hinni magunkról, hogy meg tudjuk ezt csinálni.

A beceneve: „Herceg”. Ezek után mondhatjuk, hogy a hercegből király lett?

A helyén kell kezelni a dolgokat. Most magamnak bizonyítottam, hogy az elmúlt 26-27 évben érdemes volt ezt csinálni, a hullámvölgyeket átélni.

Pont beszéltük a menedzseremmel, volt olyan, hogy bent sírtunk az öltözőben, amikor Amerikában nem úgy sikerült a debütálás, ahogy elterveztük.

Most pedig legutóbb Magyarországon is nyertem Kis Máté ellen, és Félix Sturmot is le tudtam győzni Németországban.

A sikerével jogot formált arra, hogy kihívja a Nemzetközi Bokszszervezet (IBO) nagyközépsúlyú világbajnoki címvédőjét, Lerrone Richardst. Így bő egy héttel a mérkőzést követően eldöntötte már, hogy bunyózna az övért vagy 39 évesen végleg szögre akasztja a kesztyűt?

Ha most abba kellene hagynom, akkor is emelt fővel tehetném ezt, mert úgy érzem, megtettem mindent. Rengeteg jót kaptam az ökölvívástól, ember tudtam maradni, ami a legfontosabb.

Ugyanakkor, ha nem mennék ezért a vb-címért, életem végéig maradna bennem egy tüske, ezért meg próbálom, és szerintem meg is tudom majd csinálni.

Mi jöhet még a világbajnoki mérkőzést követően, így közel a negyvenhez? Szeretne továbbra is a boksz mellett maradni, akár edzősködni?

Semmiképpen nem fogom folytatni a címmeccset követően. Én már a Kis Máté (2020. decemberében volt – a szerk.) elleni mérkőzésemet követően is azt mondtam, hogy köszönöm szépen, ez nekem ennyi volt. Menet közben Bázelben megnyitottam a saját termemet, akadémiámat, rengeteg srácom van, amatőrök, profik, így a meccs után ennek szeretném szentelni magam.

A legfontosabb dolog, hogy az ember ebből a kemény sportágból egészségesen kijöjjön, így, ha nyerek, az lesz az utolsó bunyóm. Ha kikapok, akkor maximum egy visszavonuló mérkőzésem lenne, mondjuk ilyenből már volt pár. De szerintem ez lesz az utolsó bunyóm a karrieremben.

Körvonalazódik már egy dátum a világbajnoki címmeccsre?

A nyár végén vagy kora ősszel lesz ez a mérkőzés, jelenleg arról tárgyalnak, hol legyen a meccs, Németországban vagy Angliában.

Tervezi a hazaköltözést, vagy Svájcban látja a jövőjét?

Ez egy jó kérdés. Egyszer mindenképp szeretnék majd hazaköltözni, de most itt megcsináltam az akadémiámat, van már 150-200 srácom, akiket taníthatok, plusz a páromnak is nagyon jó munkahelye van, így egy jó ideig itt maradunk.

Megmondom őszintém, a célom az, hogy amatőrben legyen egy olyan versenyzőm, aki kijut majd egy olimpiára. A legjobb az lenne, ha ezt egy magyar sráccal érhetném el.

Borítókép: Szili István (fotó: Szili István/Facebook)

További tartalmak