A hivatalos pénteken kezdődő párizsi olimpia minden eseményét élőben követheti az M4 Sporton, a Dunán, az M4 Sport+ csatornáján, az m4sport.hu oldalon és a Kossuth Rádióban, valamint a Nemzeti Sportrádióban.
A magyar csapat olimpia programját és élő közvetítéseinket itt böngészheti.
Csipes Tamara (kajak-kenu)
A nyári olimpiák történetének eddigi utolsó, 182. magyar aranyérmében (amelyet Kozák Danutával, Kárász Annával és Bodonyi Dórával kiegészülő kajaknégyes tagjaként szerzett 2021-ben) kulcsszerepet játszó 34 éves örökös bajnok a magyar kajak-kenu csapat legrutinosabb tagjaként várja a párizsi olimpiát, ami a harmadik lesz pályafutása során.
Tokió előtt Rio de Janieróban is K-4 500 méteren jutott csúcsra, és három évvel ezelőtt nem sok hiányzott, hogy egyesben is megtegye, csupán az új-zélandi Lisa Carrington volt gyorsabb nála a rövidebb olimpiai távon.
Kapcsolódó tartalom
A távol-keleti ötkarikás játékokat követő teljes idényt kihagyta, hogy immár hat éves kislányával lehessen, de 2022 őszén újra belevetette magát a munkába, és nem kérdés, a francia fővárosban szeretne újra a dobogó legfelső fokára állni, amire saját bevallása szerint egyesben van a legnagyobb esélye.
A sokszoros világ- és Európa-bajnok még két számban indul kalandos pályafutása utolsó olimpiáján: a címvédő négyesből egyedül ő maradt meg hírmondónak, párosban pedig Gazsó Alida Dóra oldalán áll rajthoz, akivel a júniusi szegedi Eb-n annak ellenére is dobogós lett, hogy a rajt után kis híján beborultak.
Kapás Boglárka (úszás)
Nem sokan mondhatják el magukról, hogy hamarabb indultak a felnőttek között az olimpián, mint az ifjúságin. Az ötödik, egyben utolsó ötkarikás játékain induló Kapás Boglárka megteheti.
Kvangdzsu, 2019. július 24.Kapás Boglárka a nõi 200 méteres pillangóúszás döntõje után a 18. vizes világbajnokságon a dél-koreai Kvangdzsuban 2019. július 24-én. A versenyzõ bejutott a döntõbe.
MTI/Kovács Tamás
2008-ban, 15 évesen és 111 naposan a magyar küldöttség legfiatalabbjaként volt ott Pekingben (és lett 29. 400 gyorson), két évvel később pedig ő szerezte Magyarország első aranyérmét az első ifjúsági játékokon, ahol 200 pillangón lett bajnok (aztán meg 400 gyorson is).
Pályafutása elején ehhez képest inkább a hosszabb távokon remekelt, 800 és 1500 gyorson is szerzett Eb-aranyat, előbbiben olimpiai, utóbbiban vb-bronzérmes is lett, mígnem egyre inkább a 200 pille felé fordult a figyelme, amiben aztán kétszer is Európa-bajnoki győzelmet ünnepelhetett (2018, 2021) – a kettő között pedig egy világbajnoki címet (2019).
Kapcsolódó tartalom
Tavaly novemberben egy tucatnyi, világversenyen szerzett érem után úgy nyilatkozott, pályafutása lezárásaként tekint a párizsi olimpiára, és nem állíthatjuk, hogy simán, de teljesül az álma, hiszen az áprilisi ob-n 200 pillangón aranyérme mellé megúszta az A-szintet is.
Keszthelyi Rita (vízilabda)
Bő 20 éves pályafutása során Keszthelyi rekordot rekordra halmozott klubjainál, a magyar bajnokságban és a válogatottnál, és ezt megfejeli még eggyel Párizsban: ő lesz az első magyar női vízilabdázó, aki négy olimpián szerepel.
Ifi kora óta rendszeres tagja a világversenyek all star csapataink, nem ritkán a gólkirályi címet is bezsebelve, és ezt a jó szokását a felnőtválogatottnál is kamatoztatta. 2016-ban (addigra kétszeres Eb- és egyszeres vb-bronzérmesként) Európa-bajnok lett a csapattal, amellyel aztán kétszer is vb-döntőbe jutott.
Belgrád, 2016. január 20.Keszthelyi Rita a belgrádi vízilabda Európa-bajnokság nõi tornájának negyeddöntõjében vívott Magyarország – Franciaország mérkõzésen 2016. január 20-án. Magyarország-Franciaország 18-6.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Elsőként 2022-ben a hazai rendezésű világbajnokságon, utóbb pedig éppen idén, Dohában maradtak alul a szinte megfoghatatlan amerikaiakkal szemben. Amitől Londonban és Rióban is karnyújtásnyira maradt (mindkétszer vereség a bronzmeccsen), azt elérte Tokióban: felállhatott az olimpiai dobogóra.
A 32 éves gólgyáros, a magyar válogatott csapatkapitánya vélhetően hasonló célkitűzéssel kezdi majd a tornát szombaton 14 órától Hollandia ellen.
Lékai Máté (kézilabda)
A 2012-es londoni olimpia egyik legemlékezetesebb magyar hőstette fűződik a férfi kéziválogatott irányítójának nevéhez. Aki látta, sosem feledi, aki nem, annak elmondjuk: 12 évvel ezelőtt Fazekas Nándor remekbe szabott hetesvédése után az ő utolsó másodpercekben szerzett góljával mentették hosszabbításra a srácok az Izland elleni negyeddöntőt, ami – mint utóbb kiderült – szenzációs negyedik helyet ért a csapat számára.
London, 2012. augusztus 8.A magyar válogatott játékosai ünnepelnek, miután csapatuk 34-33-ra gyõzött Izland ellen, a 2012-es londoni nyári olimpia férfi kézilabda-bajnokságának negyeddöntõjében, ezzel a legjobb négy közé jutott a Copper Box kézilabdacsarnokban 2012. augusztus 8-án. Elöl Császár Gábor, Putics Barna és Lékai Máté (b-j).
MTI Fotó: Illyés Tibor
Ilyesfajta forgatókönyvet most is egészen biztosan aláírna, de az az igazság, már nem elsősorban a 36 éves irányítótól kell várni hasonló csodatételt, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy nem hárul rá kulcsszerep a csapatban.
Ahogyan az utóbbi évtizedben, még most is a válogatott egyik vezére és alapembere, amit többek között a sikerrel megvívott tatabányai olimpiai selejtezőn is bizonyított tíz góljával és higgadt játékával.
Nyolc keserédes veszprémi idény után 2022-ben a Ferencvároshoz igazolt, levezetni – mondták sokan akkor. Ehhez képest szombaton 11 órakor ott lesz Egyiptom ellen a magyar férfi kézilabda-válogatottban, amely éppen a londoni játékok, azaz 12 év után szerepel újra olimpián.
Ligeti Dániel (birkózás)
„Ez valahogy így volt megírva” – nyilatkozta az M4 Sportnak a szabadfogásúak 125 kilogrammos kategóriájában versenyző birkózó pár nappal azután, hogy májusban Isztambulban megszerezte a hőn áhított kvótát.
Az így harmadik, kimondva utolsó olimpiájára készülő 34 éves szombathelyi sportoló – aki egy 12. és egy 7. hellyel rendelkezik Londonból, illetve Rióból – tényleg amolyan „most vagy soha helyzetben volt, ami nem fog többet visszatérni az életében”. Nemcsak az életkora miatt, hanem mert a törökországi verseny volt az utolsó, ahol megválthatta a repülőjegyét Párizsba.
Saját bevallása szerint „csodát tenni megy” az olimpiára, ötödik kiemeltként a papírforma alapján már a negyeddöntőben találkozik Rio bajnokával, a török Taha Akgüllel, utána pedig minden bizonnyal a világbajnoki címvédő iráni Amir Hossein Zare vár rá, ugyanakkor őt „ez csak ösztönzi és motiválja”, és egyébként is amondó, kijutni mindig sokkal nehezebb, mint ott jó eredményt elérni.
A sorsolást és a lehetséges ellenfeleket elnézve irigyeljük az optimizmusát, ami azért nem mindig volt jellemző az öt Eb-éremmel (egy ezüst, négy bronz) rendelkező birkózóra. A 2019-es nur-szultáni vb nyolcaddöntőjében elszenvedett veresége után elkeseredésében bejelentette visszavonulását. Öt év elteltével készülhet Párizsba. Ez valahogy így volt megírva – mondhatnánk.
Póta Georgina (asztalitenisz)
A kétszeres Európa-bajnok (2007-ben csapatban, egy évre rá párosban szerzett aranyat) 2008-ban, Pekingben járt először az ötkarikás játékokon, és azóta egyszer sem hiányzott. Gyors fejszámolással is utána lehet tehát járni: ez lesz az ötödik olimpiája, amivel szereplések számában beéri Bátorfi Csillát és korábbi párostársát, Tóth Krisztinát.
Azt nem álltjuk, hogy nem kellett izgulni a párizsi kvótáért – igaz, ő nem tette -, csak június közepén vált biztossá, hogy remek tavaszának köszönhetően, világranglista-helyezésével (71.) ott lehet egyesben a francia fővárosban, de az az igazság, hogy egy négyéves kislány anyukájaként ő nem is volt „ráfeszülve” az indulásra, alapvetően a szövetség kérésére vágott bele a kvalifikációba.
Budapest, 2024. július 5. Póta Georgina, a párizsi olimpiára készülő asztaliteniszező edzés közben a budapesti Ormai László Asztalitenisz Csarnokban 2024. július 5-én. MTI/Illyés TiborEz is bizonyítja, mennyire imádja a játékot, ami nem is csoda: szó szerint az asztal mellett nőtt fel. Ötéves kora óta űzi a sportágat, 13 évesen már a felnőttek között indult, két évvel később pedig megszerezte első magyar bajnoki érmét, amelyet az évek során további 27 követett. 18 évesen már a világbajnokságon képviselte az ország színeit, és a 2010-es években ő volt a legmagasabban jegyzett magyar asztaliteniszező, 2015 januárjában volt a csúcson, mikor a 14. helyre rangsorolták a világranglistán.
Legjobb olimpiai helyezése a 17. (2008-ban és négy évvel később, Londonban is itt végzett, 2016-ban a 3., Tokióban a 2. fordulóban búcsúzott), a sportág erőviszonyait figyelembe véve nyilván még ennek megközelítése is a csodakategóriába esne, de biztosak lehetünk, 39 évesen már nem is az eredményért játszik.
„Minden sportoló álma, hogy kijusson az olimpiára. És minél többre, annál jobb” – mondta korábban.
Szilágyi Áron (vívás)
Ha lehet ezt mondani, egy igazi olimpiai specialistát tisztelhetünk a magyar és az egyetemes kardvívás egyik legnagyobb alakjában. A 34 éves klasszisnak több aranya van egyéniben az ötkarikás játékokról, mint Eb-ről és vb-ről együtt, hamarabb volt olimpiai aranyérmes, mint Eb-győztes, de ami még megdöbbentőbb: már háromszoros olimpiai bajnok volt, mire összejött neki a világbajnoki cím.
London, 2012. július 29.Szilágyi Áron ünnepel, miután gyõzött az olasz Diego Occhiuzzi ellen és aranyérmet nyert a 2012-es londoni nyári olimpia férfi kard egyéni versenyének döntõjében a londoni ExCel központban 2012. július 29-én. Szilágyi Áron a magyar küldöttség elsõ gyõzelmét szerezte meg a XXX. nyári játékokon.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A sorozatban megnyert három arany – ami nyilvánvalóan egyedülálló a sportág történetében – után Párizsban akár még kettőt is tehet a minden bizonnyal így is tekintélyes méretű vitrinbe, hiszen Tokióhoz hasonlóan itt is rendeznek csapatversenyt, amiben legutóbb egy bronzot sikerült kivívni.
Igaz, ami igaz: az egyéni és a csapat kvalifikációval ellentétben a hangolás és a felkészülés nem volt zökkenőmentes. Tavasszal egy combsérülés hátráltatta, júniusban a legjobb 16 közé sem jutott be az Eb-n, aztán pedig edzője, Decsi András távozott a válogatott éléről, és Párizsba sem kíséri el őt. Ez persze mind hatással lehet a Szatmári Andrással, Gémesi Csanáddal és Rabb Krisztiánnal kiegészülő csapat teljesítményére is, bár a legendásan összeszedett Szilágyin nem érdemes a pánik jeleit keresni.
Kapcsolódó tartalom
„Eszembe jut egy esetleges negyedik érem, de nem ez az elsődleges motivációm, egyszerűen boldog vagyok, hogy ott lehetek az ötödik olimpiámon, küzdhetek a negyedik éremért, és hogy csapatban is meglehet a második. Próbálom megélni a folyamatot, a pillanatokat, a versenyen is ezt szeretném tenni” – nyilatkozta a napokban.
Tóth Krisztián (cselgáncs)
Tokió bronzérmese (és Rio de Janiero 9. helyezettje) nemrégiben arról beszélt, a felnőtt mezőnyben eltöltött több mint tíz év után nehéz olyan „reális és elérhető” célokat találnia, amik motiválják. Persze azért vannak ilyenek: mondjuk egy újabb ötkarikás érem, amivel az első magyar cselgáncsozó lenne, aki két olimpián is dobogóra állhatott.
Tokió, 2021. július 28.Tóth Krisztián, a férfi cselgáncsozók 90 kilogrammos súlycsoportjának bronzérmese mutatja az érmét a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Nippon Budokan arénában 2021. július 28-án.
MTI/Czeglédi Zsolt
A küldetés nem lehetetlen. Sőt, ha úgy vesszük, már sikerült is, hiszen a kézilabdázó Böde-Bíró Blanka mellett ő a másik, aki viheti a magyar zászlót a megnyitón, márpedig szerinte már ez felér egy olimpiai éremmel.
A kora alapján éppenséggel benne lehet még a Los Angeles-i olimpia is, de kétségtelen, a 30 éves cselgáncsozónak Párizs a nagy esélye.
Biztató, hogy az utóbbi egy évben (is) becsülettel gyűjtögette az érmeket a nemzetközi szövetség (IJF) versenyein, február végére már megvolt neki a 33., márpedig ekkora gyűjteménnyel egyedül ő büszkélkedhet a teljes férfi mezőnyben. Április végén ezüsttel zárta a zágrábi Eb-t, igaz, májusi vébéje váratlanul korán véget ért.
Varga Dénes (vízilabda)
A 2000-es évek elején-közepén csodagyereként berobbanó Varga már 17 évesen felnőttválogatott volt, ami nem kis szó a magyar vízilabda akkori erejét figyelembe véve: hogy mást ne mondjunk, a válogatott éppen abban az évben védte meg 2000-ben szerzett olimpiai bajnoki címét Athénban.
Négy évre rá már ő is a vízben volt Pekingben, és ha már ott volt, olyan gólokat szerzett, mint például az amerikaiak elleni döntőben. Mindenki megjegyezte a nevét, aki addig nem ismerte.
Az olimpiai arany megszerzése után öt évet kellett várnia a következő nagy tornagyőzelemre, és akkor már egyéni elismerést tekintve sem „aprózta el”, Barcelonában világbajnok lett a Benedek Tibor irányította válogatottal, ő lett a torna legeredményesebb játékosa, az idény végén pedig bezsebelte a világ és Európa legjobbjának járó díjat is.
Az Európa-bajnokságokkal a 2020-asig hadilábon állt, addigra már két ezüstje és három bronzza volt a kontinenstornákról, de Budapesten összejött végre az arany, ahogyan 2023-ban, Fukuokában az újabb világbajnoki győzelem is, a kettő között pedig egy olimpiai bronz, miközben azért három BL-sikerben is vastagon benne volt klubszinten.
Fukuoka, 2023. július 29.Vámos Márton, Madaras Norbert, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke és Varga Dénes (b-j) a férfi vízilabdatorna döntõjében játszott Magyarország – Görögország mérkõzés végén a fukuokai vizes világbajnokságon 2023. július 29-én. A magyar válogatott ötméteresek után 14-13-ra gyõzött a görög csapat ellen.
MTI/Koszticsák Szilárd
Ötkarikás aranyérmek számában ugyan már nem érheti be az egyaránt háromszoros győztes Gyarmati Dezsőt és Benedek Tibort, de szereplések számában beállítja a két legenda magyar csúcsát (5).
Mindent megnyert, amit meglehet érdemes, nem véletlenül mondta a Recco elleni BL-győzelem után, hogy „nem sok olyan okot lát, amiért nagyon folytatnia kéne”. Utóbb jött a bejelentés: az olimpia után befejezi.
Reméljük, nyolcfelvonásos (azaz éremmeccsig tartó) búcsúelőadás következik. Első rész: vasárnap 19.30-tól Franciaország ellen az M4 Sporton.
A 33. nyári olimpia minden eseményét élőben követheti az M4 Sporton, a Dunán, az M4 Sport+ csatornáján, az m4sport.hu oldalon és a Kossuth Rádióban, valamint a Nemzeti Sportrádióban.





