„Még nem fogtam fel. Tényleg egyáltalán nem. Emeltem is itt, a végén a kezem. Nem tudtam, hogy mi a helyzet így rádiók nélkül. Tudtam, hogy nagyon az elejében leszek. Tudtam, hogy benne van az is, hogy van még valaki, akire nem számítok, de azért emeltem a kezem, mert tudtam, hogy ez egy borzasztóan jó eredmény. És végül nem harmadik, hanem negyedik, de ez egy óriási győzelemmel ér fel nekem. Nem gondoltam volna, hogy olimpián a legjobb tízben, legjobb ötben tudok lenni országúton.”
Az egy hete időfutamban 22.-ként végző Valter szerint az önbizalmán is nagyot fog dobni a párizsi eredmény, mert bár az idény során „érezte, hogy erős, de nem tudta megmutatni sehol”.
Hozzátette, egész nap jól érezte magát a kerékpáron, jó taktikát dolgoztak ki Dér Zsolt szövetségi kapitánnyal, és szerinte az is hozzájárult a sikerhez, hogy már több mint egy héttel a verseny előtt kint volt Párizsban, így gyakorlatilag a teljes pályát be tudta járni.
Kapcsolódó tartalom
„Jók voltak a lábak. Már a párizsi körözés előtt is éreztem, hogy viszonylag könnyen átveszem a támadásokat, én viszont egyet sem akartam csinálni. Próbáltam kivárásra játszani. Valami azt súgta, nem kell kockáztatnom egy korai támadással, arra alapozva, hogy egy kisebb nemzet mezét viselve, mint a magyart, elengednek. Próbáltam hinni abban, hogy a végjátékban ott lehetek a legjobbakkal. És ez nagyon bejött!”
„Az utolsó előtti hegyen mentünk el pár versenyzővel. Mads Pedersen (a verseny egyik nagy esélyese, 2019-es világbajnok – a szerk.) konkrétan a kerekemen volt, és leszakadt róla. Éreztem, hogy most vagy soha. Onnantól tudtam, hogy az utolsó lefelében már nem fognak összedolgozni mögöttünk, és itt ki lehet kaparni a gesztenyét. A végén a sprintben is le tudtam szedni az embereket, mert azért itt már nem mindegy, hogy negyedik vagy tizedik az ember. Tényleg nagyon jól összeállt ez a mai nap. Pont ott tudtam menni, ahol Dér Zsolt szövetségi kapitánnyal megbeszéltük. Ez nagyon kellett nekem. Életem végéig el fog kísérni ez a negyedik hely.”
„Ez a siker azt kell, hogy jelentse, hogy sohase adjam fel a reményt. Sohasem adjam fel, hogy bízzak a jó eredményben. Most sem számítottam arra, hogy negyedik leszek. Sem én, sem szerintem senki más. Egy jó edzőtáborom volt, de nehéz időszakon vagyok túl. Nem volt ez az idei év annyira átütő, mint szerettem volna, és éreztem, hogy erős vagyok végig, de hogy ezt ki is adja, arra nem számítottam. Ez az olimpiai negyedik hely ez fogja jelképezni számomra, hogy ne izguljak, hogy ne stresszeljek azon, hogy majd jön egy nagy eredmény. Van rengeteg nagy eredményem. És ki tudja, hogy mennyi lesz még, úgyhogy egyszerűen csak jobban el kell kezdenem élvezni a versenyzést és az életet. És jobban fókuszálni azokra az apróságokra, amik fontosak. Szerintem az ennek a negyedik helynek a sikere, hogy engedte, hogy átéljem ezt az egész olimpiai hangulatot.”