Mihók Attila szerint az Egyesült Államok elleni drámai összecsapás után mindenképp bizonyítani akart az együttes.
„Egy olyan negyeddöntő után, amit elvesztettünk, nem nagyon kellett üzengetni, mindenki szerette volna, hogy örülhessünk is, ha már ennyit dolgoztunk ezen az olimpián. Mindenki pontosan tudta, mekkora tétje van ennek a meccsnek, hiszen egyértelműen a becsületünkért küzdöttünk. Azt gondolom, ezt az akadályt sikerrel vettük. Az éremnek a csapat és a következő meccs szempontjából óriási tétje volt, először az olimpián ez meg is látszott, szervezetlen, bizonytalan játékkal kezdtünk, 4–1-nél bajban voltunk, de sikerült megnyugodnunk és úgy felfognunk ezt a mait, mint amit már sokszor lejátszottunk. Nem kapkodtunk, 4–4-től pedig új meccs kezdődött számunkra.”
Magyari Alda nem elégedett, de úgy érzi, egy ötödik hellyel később talán mosolyogni is tudnának.
„Nagyon kemény mérkőzés volt, a görögök ugyanannyira meg akarták nyerni, mint mi. Megbeszéltük, hogy szeretnénk megmutatni mindenkinek, de elsősorban magunknak, hogy nem csak egy találkozón tudunk így játszani, és bár szomorúan jöttünk ki, egy napunk volt feldolgozni, mert nincs megállás. Ilyenkor az ötödik hely az, ami után talán mosolyogva tudunk hazamenni, akkor is, ha lesz bennünk hiányérzet. Ez elején érződött, hogy fejben nem vagyunk ott. Örülök, hogy fel tudtunk állni, viszont arra is figyelnünk kell, hogy az olaszok ellen egyből tudjunk elöl és hátul is magabiztosan kezdeni.”
A negyeddöntős vereség még mindig ott van a fejekben.
„Nehéz a történtekről beszélni, nagyon összetörtem, mert azt éreztem, én ott mindent kiadtam magamból, és bosszantott, hogy így sem sikerült legalább ikszre feljönni, és ötösökkel megmutatni, mit tudunk. Szomorú vagyok a mai napig, sőt, ha hazamegyünk is szomorúan fogok erre emlékezni. Nyertek az amerikaiak, gratulálok nekik, én magamban is csak annyit szerettem volna, hogy a mai mérkőzésen ne az legyen, hogy csak kapom a gólokat, fejben nem vagyok itt és a két nappal ezelőttire fogom, hanem egy magabiztos háttér akartam lenni. Többé-kevésbé sikerült, elégedett azért nem vagyok, de megyünk tovább.”
Rybanska Natasa megjegyezte, ezúttal élvezték a játékot.
„Találtunk magunknak motivációt, ami szerintem nem kevés, az ötödik hely nem a világvége, hálásak lehetünk, hogy itt vagyunk, mindenki egészséges. Mindenkinek van miért játszani, elsősorban egymásért játszunk és az önbecsülésünkért. Jó így játszani, hogy élvezzük a játékot. Ahogy belevittük a tüzet, a szívünket, egyből tudtunk fordítani, érthető módon kicsit nehézkesen kezdtünk. Ahogy elkezdtünk egymással foglalkozni, jó lett minden.”
Eredmény, az 5-8. helyért:
Magyarország-Görögország 12-9 (1-2, 3-2, 4-3, 4-2)
gólszerzők: Keszthelyi 4, Vályi 3, Garda 2, Parkes, Szilágyi, Rybanska 1-1, illetve Ninu, Xnaki, Elefteriadu 2-2, Plevritu, Aszimaki, Kidirioti 1-1
Magyarország:
Magyari Alda – Vályi Vanda, Garda Krisztina, Horváth Brigitta, Keszthelyi Rita, Faragó Kamilla, Parkes Rebecca – cserék: Szilágyi Dorottya, Gurisatti Gréta, Mahieu Geraldine, Leimeter Dóra, Rybanska Natasa