A magyar csapat 38-31-es vereséget szenvedett a címvédő oroszoktól a tokiói olimpián, ezzel nehéz helyzetbe került a csoportból való továbbjutás szempontjából.
„A védekezés és a kapusteljesítmény sem volt elégséges. Az oroszoknak ritkán lövünk 30 gól fölött, ennyi kapott góllal még csak egy tisztességes vereséget sem lehet összeszedni. A védekezés döntötte el a mai mérkőzést – nyilatkozta az M4 Sportnak Elek Gábor a mérkőzés után. – Óriási sebességkülönbség van az ellenfél támadójátéka és a mi védekezésünk között. Elöl nagyon szépen dolgozunk, azzal nincs nagyobb bajom, bár még mindig sok a kihagyott helyzet.”
Az első félidőben megsérült Szucsánszki Zita állapotáról a kapitány elmondta, kiugrott a válla, cserélni kell a keretben, így Kovacsics Anikó után újabb irányítóját vesztette el a válogatott. „Iszonyatosan sújt minket minden, cserélnünk kell, a két irányító kiválása nagyon nagy vérveszteség nekünk.”
Szöllősi-Zácsik Szandra úgy vélte, ennyivel nem voltak jobbak az oroszok, de a védekezés kaotikus volt. „Nagyon készültünk erre a mérkőzésre, tudtuk, hogy ha itt nem nyerünk, akkor nagyon veszítünk. A védekezésünk nem akart összeállni, pedig megnéztük, mit támadnak, mit csinálnak. Teljes káosz volt hátul. Elöl már valamit tudtunk javítani az előző mérkőzésekhez képest, 31 lőtt góllal lehet mérkőzést nyerni, de hátul valami nem működött és a kapusoknak sem tudtunk segíteni, nagyon közelről jöttek a lövések. Fogalmam sincs, hogy hogyan tovább, egy irányítónk maradt, nagyon nehéz helyzetbe kerültünk.”
„Hihetetlen, mennyire pechesek vagyunk – fogalmazott Tomori Zsuzsanna, utalva a két irányító elvesztésére. – Nagyon csalódott vagyok emiatt és amiatt is, hogy nem tudtunk átmenni az oroszokon. Nem tudtunk faultolni, folyamatosan rohangáltunk az oroszokkal, nem megállítottuk őket, a kapusoknak sem tudtunk támogatást nyújtani. A támadójátékunk egész jól működött, de ezzel a védekezéssel senki ellen nem tudtunk volna nyerni. A brazil meccs után nagyon sokat beszélgettünk, és semmi nem látszott abból, hogy legalább egy kicsit ki tudnánk javítani azt, amit ott elrontottunk. Értetlenül állok az előtt, hogy teljesen más képet mutatunk, mint két hete otthon vagy már itt az olimpia előtt. Mintha összeroppantunk volna, amikor elkezdődött az olimpia, ezért vagyok dühös és szomorú. Most kell egy all in-t nyomnunk és az utolsó két mérkőzésen csak menni előre. Szerintem ne gondolkodjunk, csak csináljuk!”
„Még mindig a védekezéssel küszködünk – kezdte az értékelést Klujber Katrin. – Támadásban türelmesebbek és fegyelmezettebbek voltunk, bár maradtak ki ziccerek kritikus pillanatokban. A tempót is tudjuk tartani az ellenfelekkel, a védekezésen kell nagyon csiszolnunk, hogy sokkal erőszakosabbak legyünk. Még nincs vége, még van két mérkőzés, remélem, nem adjuk fel és menni fogunk tovább.”