Az M1 aktuális csatornán a sportvezető kiemelte, a tíz olimpiai érem, köztük öt arany megszerzése már önmagában is hatalmas teljesítmény, Keleti Ágnes azonban sportpályafutása után is maradandót alkotott. Izraelben meghatározó szerepet vállalt a tornasport megteremtésében, 22 éven keresztül szövetségi kapitányként tevékenykedett, ebben az időszakban az ottani Testnevelési Főiskola tornatanszékének vezetője volt, és később Magyarországon is jelentős szerepet vállalt a sportoktatásban.
„Egész életében hangsúlyozta, hogy szeressük azt, amit csinálunk, ő pedig tornázni szeretett” – mondta Altorjai Sándor, hozzátéve, hogy Keleti Ágnes mindig mindenkiben nyomott hagyott a végtelenül pozitív hozzáállásával és életigenlésével. „Mindig tovább akarta adni az életszeretetét, ami a lényét áthatotta, és arra biztatta az embereket, hogy ne legyenek szomorúak.”
Kapcsolódó tartalom
„A legendáinkat meg kell őriznünk, ő egy igazi hős volt, akire csak felnézni lehet, mégis a mindennapokban egy hétköznapi emberként viselkedett” – fogalmazott a szövetség főtitkára.
Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, aki a világ valaha élt legidősebb ötkarikás aranyérmese volt, csütörtökön, 103 éves korában hunyt el, temetése január 9-én lesz.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke Keleti Ágnes kivételes elkötelezettségét emelte ki, ami „azt üzente nekünk, hogy minden kihívás ellenére sosem szabad feladni”.
„Igazi példakép volt az olimpikonok számára, pláne ha hozzávesszük a tragikus sorsát és azokat a kihívásokat, amelyeket folyamatosan le kellett győznie, a náci üldöztetéstől kezdve a második világháborús szovjet megszállás idején átélt megpróbáltatásain keresztül. És ő soha nem adta fel, képes volt az olimpiai álmai után menni addig, amíg ezek valóra nem váltak. Igazi remekbe szabott példaképe volt egy bajnoknak, egy olimpiai bajnoknak. Ez az, amiért most az egész olimpiai család gyászolja ezt a hatalmas veszteséget” – mondta Csisztu Zsuzsának, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) alelnökének nyilatkozva.
Kapcsolódó tartalom
A NOB elnöke felidézte, hogy a magyar tornásznő már 1940-ben indulhatott volna olimpián, majd 1944-ben is, de a háború miatt nem rendezték meg a játékokat, majd jött az üldöztetés, a bujkálás, 1948-ban pedig megsérült. Így további négy évnyi elkötelezettség kellett a folytatáshoz, „ez pedig valóban hihetetlen és egyedi erőfeszítésnek tűnik az olimpiai álmokért”. Bach emlékeztetett arra is, hogy amikor Keleti Ágnes kiemelkedően szerepelt a melbourne-i játékokon 1956-ban, már 35 éves volt, így ő a legidősebb tornász, aki aranyérmet nyert olimpián. Később pedig nagyon sikeres volt edzőként és tanárként is, így „talán a fél világ tanulhatott tőle”.
„Tiszteletre méltó és optimista volt, mindig előre tekintett és törődött másokkal. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak az olimpiai érmei miatt marad meg az emberek tudatában, hanem a személyisége is sokakban mély nyomot hagyott. Azok pedig, akik végigkövették az életét, nagy tisztelettel fognak mesélni róla a következő generáció tagjainak” – hangsúlyozta a MOB médiabizottsága elnökének adott nyilatkozatában Thomas Bach.