„Ez az olimpia nagyon kellett ahhoz, hogy letisztázzam magamban a dolgokat és helyreálljanak bennem az érzések. Ahhoz is nagyon fontos volt, hogy így tudjam befejezni a karrieremet, nagyon hálás vagyok, hogy így alakult ez az egész” – beszélt az M4 Sport stúdiójában a tokiói olimpia és az ott elért hetedik hely jelentőségéről az úszólegenda, aki a 200 pillangó döntőjében zárte le kivételes pályafutását.
Elárulta, mikor 2020-ban a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az ötkarikás játékokat, leült feleségével, hogy átbeszéljék, belefér-e még egy év felkészülés a család életébe.
„Akkor azt mondta, hogy igen, próbáljuk meg. De menet közben azért voltak kisebb nagyobb döccenők: januárban vakbélműtét, utána nem igazán voltam formában, úgyhogy versenyről versenyre kellett átgondolni azt, hogy menjek-e tovább vagy sem. Mindig közösen próbáltuk meghozni döntést. Az Eb után fogtunk egy A4-es lapot, felírtuk, hogy mi szól mellette és ellene. Végül arra jutottunk, hogy meg kell próbálnom, és ezt a pár hónapot kár lenne félredobni” – fogalmazott.
„Azt gondolom, egy kicsit hátrébb kell állnom az úszósporttól, és a civil életre kell koncentrálnom. El kell tudnom engedni az úszást. Legbelül egy picit hiányzik, de tudom az eszemmel, hogy ennek itt és most véget kell érnie” – tette hozzá Cseh, aki Tokió óta nem volt medencében.
A víz szeretete persze nem múlt el, ám már korábban is érezte, hogy nem a medenceparton folytatja pályafutása befejezése után, már csak azért sem, mert „egy edzőnek talán még nehezebb élete van, mint a versenyzőnek, jelen életszakaszában pedig semmiképp nem szeretné ezt bevállalni”.
Az olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszót – aki a törökbálinti uszoda névadója is lesz – októberben búcsúztatja a Magyar Úszó Szövetség, és bár a tőle megszokott szerénységgel megjegyezte, ő maga nem igényli, hogy ünnepeljék, „tudja, hogy kell egyfajta lezárást adni hazai részről is”.
Persze az ő igazi lezárása a férfi 200 pillangó olimpiai döntője volt.