Az utolsó hossz című félórás filmben a 35 évesen visszavonuló Cseh László elmondta, Egerszegi Krisztina inspirálta, és ugyan próbálkozott a focival és a kosárlabdával is, sehol nem érezte magát olyan jól, mint az uszodában. Gyerekként hátúszó volt, de mivel gyorson és pillangón is jó volt, hiába volt gyengébb mellen, azt tanácsolták neki, próbálja meg a vegyesúszást.

A 2003-as barcelonai világbajnokságon már annak is örült volna, ha döntőbe jut 400 méter vegyesen, ehhez képest Michael Phelps mögött ezüstérmes lett. „Én is nagyon meglepődtem, hogy ilyen jó lett” – mondja. A 2004-es madridi Európa-bajnokságon a 100 méter háton aratott győzelme szintén meglepetés volt, 400 méter vegyesen ugyanakkor magabiztosan nyert.

Egy rossz mozdulat, amely átírta az olimpiát

A 2004-es athéni olimpiára esélyesként készült, de néhány héttel előtte szerencsétlen balesetet szenvedett, a balatoni edzőtáborban megcsúszott egy lépcsőn és eltört a jobb lábfeje. Műteni kellett, a felkészülés finisében ki kellett hagynia néhány napot, de így is harmadik lett 400 méter vegyesen. „Jó volt ez így, mert ha ott akkor nyerek egy aranyérmet, lehet, hogy nem folytatom ilyen hosszan a karrieremet és idő előtt abbahagyom az egészet.”

A 2005-ös montréali vb-n kétség sem volt benne afelől, hogy aranyérmes lesz, és az is lett 400 vegyesen, a 2006-os, budapesti Eb-re ugyanakkor „nyögvenyelősen” ment a felkészülés, mert mindenáron jól akart úszni hazai közönség előtt, nem mentek neki olyan jól az edzések, ennek ellenére 200 és 400 méter vegyesen arany-, 200 méter háton ezüstérmes lett.

2006-ban kezdett mentálisan elfáradni, ez a 2007-es világbajnokságon csúcsosodott ki, ahol 200 méter vegyesen harmadik lett. Sportpszichológus segített neki átlendülni a holtponton és az, hogy megismerte későbbi feleségét. „Peking már nem sikerült volna olyan jól, ha nincs mögöttem” – mondja, pedig Kiss László szövetségi kapitány és edzője, Turi György sem bízott abban, hogy jól fog sikerülni neki az olimpia, ehhez képest 200 és 400 méter vegyesen, valamint 200 méter pillangón ezüstérmes lett.

Cseh László a 2008-as pekingi olimpián szerzett három ezüsttel (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Komoly hibának tartja, hogy a pekingi olimpia után kihagyott fél évet, utána nehezen ment a felkészülés, állítása szerint a 2010-es budapesti Eb-re készülve már „nem voltak jók” az edzések, de így is aranyérmes lett 200 és 400 méter vegyesen. „Megcsináltam, de már nem volt az igazi, már kötelezően készültem fel.”

Baljós jelek

A 2011-es sanghaji világbajnokság nem sikerült jól (egy bronz 200 méter vegyesen), de mivel ott több magyar sem úszott jól, úgy véli, ott az edzésprogrammal lehetett valami probléma, de az edzők nem vállalták magukra a felelősséget. 2011 novemberében, a rövidpályás ob-n nagyon összeveszett az edzőjével, nem is szólt hozzá egy ideig, ez kizökkentette, de utána szerinte éppen ezért sikerült jól a rövidpályás Eb, mert magának csinálta az edzéseket.

„Válogatott módon próbáltam ignorálni az edzőmet.”

A londoni olimpiára „elfáradt” a 400 méteres vegyesúszása, úgy véli, túl sokat versenyzett, menet közben kellett volna pihenőt is tartani, ráadásul az edzője is túl nagy nyomást helyezett rá azzal, hogy leírta neki, nehogy kiessen az előfutamban kilencedikként, ahogy Batházi István Sydneyben. Ehhez képest – vagy éppen ezért – pontosan ez történt vele 400 méter vegyesen. „Vállalom a felelősséget, én hibáztam, mert simán le kellett volna nyomnom Michael Phelpset az előfutamban, de úgy voltam vele, hogy ráérek spórolni az energiámmal a döntőre, lazábbra vettem, de biztos nem segített, hogy a tudatalattimban ott volt, hogy nehogy kiessek kilencedikként.” Mélyponton volt, de összeszedte magát lelkileg és 200 méter vegyesen bronzérmes lett.

A 2014-es Európa-bajnoki felkészülés alatt már érezte, hogy nem működik az az edzésmunka, amit végez, az utolsó lökést pedig az adta meg neki a Turi Györggyel való szakításhoz, hogy Bernek Péter rövidpályás világbajnok lett az edzőváltás után.

„Abban a pillanatban tudtam, hogy nekem is váltanom kell.”

Rábízta magát Plagányi Zsoltra, az új tréner magabiztossága pedig magabiztossá tette őt is, valamint az uszoda- és klubváltás is jót tett neki. „Kizökkentett az eddigi életemből és új utakon indított el.”

Rio és az újabb mélypont

A 2015-ös kazanyi világbajnokságon 200 méter pillangón arany-, 100 méter pillangón ezüst-, 50 méter pillangón bronzérmes lett, a 2016-os londoni Eb-t két arannyal, valamint egy-egy ezüsttel és bronzzal zárta, szerinte ez is hozzájárult ahhoz, hogy esélyesként feszültebben érkezett a riói olimpiára.

„Éreztem, hogy nagy dolgokra vagyok hivatott, emiatt túl nagy volt a teher. A legnagyobb hibát ott követtem el, hogy amikor először éreztem a feszültséget, nem kértem szakember segítségét. Ha két hónappal az olimpia előtt elmegyek pszichológushoz, akkor biztos, hogy valamennyit tudott volna segíteni” – mondja Rióról, ahol nem mindennapi körülmények között szerzett ezüstérmet 100 méter pillangón: hármas holtversenyben, ugyanis Cseh, Michael Phelps és Chad Le Clos is századra ugyanannyit úszott.

Cseh László, Chad Le Clos és Michael Phelps a második helyen hármas holtversenyt hozó 100 méter pillangó eredményhirdetése után a riói olimpián (Fotó: EPA/Patrick B. Kraemer)

„A londoni és a riói olimpián is sikerült elérnem a mélypontomat, ahonnan sikerült elrugaszkodnom és valahogy összeszedni magam, de a szerencse is kellett ahhoz, hogy jól jöjjön ki a lépés, és Rióban 100 méter pillangón hármas holtverseny legyen.”

A bátran ott hagyott ob

A 2017-es világbajnokságon ezüstérmes lett 200 méter pillangón, de ha az a vb nem Budapesten van, akkor elmondása szerint elképzelhető, hogy kihagyja. A következő években a sportban és a magánéletében is nehéz időszak következett: 2020 augusztusában elvesztette édesapját, decemberben pedig hazautazott az országos bajnokságról.

„Valahogy elfelejtettem, hogyan kell gyorsan és jól úszni, ez a 2020-as kaposvári ob-n teljesedett ki, amikor is arra ébredtem, hogy annyira nem megy az úszás, hogy képtelen vagyok újra felszívni magam, mert nem látom értelmét. Az, hogy ott eljöttem, óriási bátorság volt a részemről, mert szembementem azzal, amit évtizedekig tanultam, sulykoltak belém és amit én is képviseltem, hogy soha nem szabad feladni. De ott fel kellett adni.”

„Sikerült elfogadnom – mondta édesapja haláláról. – Nekem ez az elfogadás lehet, hogy könnyebben megy. Elfogadom, hogy mi a realitás, nem akarom még gondolatban sem megváltoztatni a múltat. Nem akarom elnyomni, szerintem örökre bennem lesz, csak realitásként sikerült megértenem, hogy édesapám meghalt és ezzel már nem tudok mit kezdeni.”

Jutalomjáték Tokióban

Az egy évvel elhalasztott tokiói olimpián hetedik lett 200 méter vegyesen, mindhárom úszását nagyon élvezte, mindegyiknek úgy állt neki, hogy akár ez is lehet az utolsó. „Elfogadtam, hogy lehet, hogy nem sikerül döntőbe jutnom. Sok versenyhez így kellett volna hozzáállni, mert ugyan lehet, hogy ugyanez lett volna az eredmény, de utána nem sérültem volna ennyit mentálisan.”

Cseh László a 200 méteres vegyesúszás elődöntője után a tokiói olimpián (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

„Ezt a hosszú karriert nem cserélném el semmivel” – mondja, utalva arra, hogy ha valamelyik korábbi olimpiáján aranyérmet szerzett volna, akkor szerinte nem tartott volna ilyen sokáig a pályafutása. „Ha esetleg hamar elérek olyan eredményt, ha mondjuk nincsen Phelps, akkor lehet, hogy sokkal hamarabb abbahagyom az egészet, és lehet, hogy még nagyobb űr lenne bennem.”

Örül annak, ha másokat sikerült inspirálnia a pályafutásával, mert ez azt jelenti, hogy az eredményeit nemcsak magának érte el, hanem mások is tudnak belőle erőt meríteni. A jövő egyik feladata pedig az lesz számára, hogy elkezdje értékelni a sikereit, mert ez korábban egyáltalán nem foglalkoztatta.

„A századik magyar bajnoki címemet úgy tudtuk megerősíteni, hogy hazamentem és összeszámoltam az érmeimet, előtte nem nagyon volt erről fogalmam. Nem normális, hogy eddig nem foglalkoztam az elért eredményeimmel, mindig csak a következő versenyemre fókuszáltam. Most ezt is helyére kell tenni, hogy igenis át kell néznem az érmeimet, akár minden egyes éremnél el kell időznöm és fel kell elevenítenem az ahhoz tartozó érzéseket, történéseket, és újra kicsit át kell élnem és meg kell tanulnom, hogy igen, ezért is nagyon küzdöttem. Minden egyes éremért nagyon sokat kellett küzdenem, semmit nem adtak könnyen, el kell fogadnom, hogy rengeteg gyönyörű eredményt elértem.”

Cseh László jelképesen pénteken a Duna Arénában zajló világkupán zárja le pályafutását: abban a medencében úszik – versenyen kívül – egy 100 méter vegyest, ahol pályafutása utolsó, 71. érmét szerezte világversenyen. A 2017-es világbajnokságon megszerzett ezüstjével egyszersmind egy aligha megdönthető rekordot állított fel: az volt egymás után a nyolcadik nagypályás vb, amelyiken dobogóra állhatott.