„A bevett gyakorlat szerint ugyanis az előző olimpián elért eredményeket kellene minimum megismételnie a magyar úszósportnak. Márpedig három olimpiai első helyet, a további érmeket és döntős helyezéseket újfent elérni óriási feladatot és terhet is jelent” – nyilatkozott a szakember a szövetség honlapján olvasható interjúban.
A magyar úszók három arany- (Kós Hubert 200 m hát, Milák Kristóf 100 m pillangó, Rasovszky Kristóf 10 km), valamint egy-egy ezüst- (Milák Kristóf 200 m pillangó) és bronzérmet (Betlehem Dávid 10 km) szereztek a francia fővárosban, ezen kívül két negyedik, valamint egy-egy ötödik és hatodik hellyel összesen 39 pontot gyűjtöttek. Ezzel az úszás volt a legeredményesebb magyar olimpiai sportág a játékokon.
Összességében ez minden idők ötödik legjobb magyar úszóteljesítménye az olimpiákon, ennél csak Helsinkiben (1952), Szöulban (1988), Barcelonában (1992) és Rio de Janeiróban (2016) szerepeltek eredményesebben a sportág képviselői. A világhatalmaknak, Ausztráliának és az Egyesült Államoknak négy-négy egyéni olimpiai bajnoka volt Párizsban.
Selmeci Attila kiemelte, az eredményekből jól látszik, hogy a férfiak vitték a prímet, a női vonalat így különös igyekezettel kell erősíteni.
Hozzátette, Jackl Vivien és Pádár Nikolett is döntő közelében lehetett volna a francia fővárosban, rajtuk kívül Ábrahám Minna kora és tehetsége alapján szintén ott lehet a legjobbak között négy év múlva az Egyesült Államokban.
A szakember külön kiemelte a felkészítők munkáját, a veszprémi nyíltvízi csapatot edző Szokolai Lászlóról például a versenyzői által elért eredmények alapján szerint kijelenthető, hogy a hosszútávúszásra felkészítő szakemberek között a világviszonylatban a legjobbak közé emelkedett.
Selmeci úgy véli, a Németh Nándor felkészülését irányító Plagányi Zsolt a sprinttávokon nyitott új lapot a sportág történetében, és nem szabad megfeledkezni arról a két, sikeres évről sem, amelyek során Virth Balázs irányította Milák Kristóf felkészülését. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, sajnálja, hogy ez végleg megszakadt.
Kapcsolódó tartalom
A szakemberek közül kiemelte még Magyarovits Zoltánt, aki hosszú évek komoly munkájával igen magas szintre vitte fel Kós Hubertet, továbbá a Fábián Bettinát felkészítő Kutasi Gergőt, illetve Gellért Gábort, Kovács Ottót és Máté Hunort.
Selmeci Attila beszélt arról a jelenségről is, hogy a korábbi sikerek után mára eltűntek a magyar mellúszók. A hát- majd a gyorsúszás előtérbe helyezésében bizonyára szerepe van – jegyzi meg – az amerikai-ausztrál képzési rendszereknek, ott ugyanis ezt a két úszásnemet favorizálják.
„Mivel a mellúszás alapvetően más oktatást igényel, mint a másik három úszásnem, valahol megértem, hogy az edzők többsége inkább az egymás mellett sokkal könnyebben oktatható három úszásnemre fordítja az energiáit, mint a mellúszásra, ahol a gyerekek lassabban úsznak, másféle törődést igényelnek és így tovább. Talán a túl korai specializáció, talán más oka lehetett – megannyi feladat nekünk, edzőknek ezen kérdések érdemi megválaszolása. Én ezen a téren is optimista vagyok, s bízom benne, hogy megtaláljuk azokat a fiatalokat, akikkel érdemes kiemelten és koncentráltan a mellúszásra készülnünk” – fogalmazott.
Selmeci Attila kijelentette, véleménye szerint a komoly sikerek előfeltétele továbbra is az elvégzett alázatos munka:
„Nevek nélkül, de egyértelműen kijelentem, mostanában hallani olyan hangokat is, hogy a kevesebb is elég. Ha ez a mentalitás teret nyer, akkor nem lesznek eredményeink” – mondta a szakember, aki példaként említette az Ariarne Titmus fémjelezte ausztrálokat, akiknek a felkészülését „sokkoló” volt látni egy thaiföldi edzőtáborban még a tokiói olimpia előtt.
Selmeci Attila szerint az erőviszonyok egyre jobban kiegyenlítődnek, korábban szinte ismeretlen országok képviselői követelnek maguknak helyet a legjobbak között.
„És arról is szót ejtenék, hogy más úszásnemben – például a pillangózóknál is – robbanásszerű fejlődés várható. A kihívás mindenesetre óriási, azaz már tegnap el kellett kezdeni a felkészülést Los Angelesre” – fogalmazott.