Mint arról csütörtökön beszámoltunk, jogerőre emelkedett Kenderesi Tamás doppingvétség miatt első fokon kiszabott négyéves eltiltása, miután a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elutasította az olimpiai bronzérmes úszó fellebbezését.

Pénteken Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (HUNADO) vezetője is reagált az ítéletre, nem sokkal később már maga Kenderesi posztolt a Facebook-oldalán, amelyben kiemeli, soha életében sem doppingolt, most viszont néhány napra elvonul, ám ügyvédjén keresztül mindent el fognak mondani, s ahogy fogalmazott, „lesz meglepődés”.

Hétfőn már Dr. Hergenrőder Tamás, az úszó ügyvédje volt a Nemzeti Sportrádió Hazafutás című műsorának vendége – a jogász most „tanulságos” részleteket tárt fel a döntésről.

„A minap hallgattam Tiszeker Ágnest, hogy nincs takargatni valója a HUNADO-nak. Hát, Kenderesi Tamásnak sincs takargatni valója. A kezdetektől fogva mindent elmondtunk volna, de én tartottam magam ahhoz, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozunk, azt nem a sajtóban kell eldönteni. A HUNADO nem kérte, hogy zártan kezeljék az ítéletet, mi sem kérjük, az biztos. Érdekes, hogy felvetődik, hogy a szervezetnek nincs mit takarnia – mi kértük, hogy a tárgyalás nyilvános legyen, ezt ők ellenezték, sőt, én Tiszeker Ágnest is szerettem volna meghallgatni tanúként, de nem volt hajlandó vallomást tenni a CAS előtti tárgyaláson. Remélem, tudok új információkkal szolgálni és azért lesznek még kérdések” – kezdte a jogász, aki leszögezte, a svájci legfelsőbb bírósághoz fordulnak.

„Jelenleg van egy jogerős doppinghatározat, amit már csak a svájci legfelsőbb bíróságon lehet megtámadni, hatálytalanítani lehet ezt az ítéletet, erre megvannak a szabályok. A meccsnek még nincs vége, mert ezt a lehetőséget Tamás szeretné kihasználni. Tamás esetében ez úgy kezdődött, hogy 2022 októberében arról értesítették, adjon magyarázatot, hogy bizonyos vérmintái kapcsán eltérések mutatkoznak. Neki 2022 áprilisában volt egy önkéntes véradása, mivel egy nagyon ritka vércsoportja van, részt is vett egy jótékonysági rendezvényen, erre egyébként többször is felkérték, és sportolóként nemes dolog, hogy részt vesz ilyeneken. Többször is adott vért, ez nem tiltott, viszont ha vért ad, jelezni kell, hogy az elmúlt három hónapban volt-e véradása vagy sem. Az ő esetében áprilisról volt egy mintavételezés, és azt megelőzően, közvetlenül egy nappal volt az említet véradása, ezért ennek megfelelően ő jelezte is a mintavételi lapján, hogy igen, 450-500 milliliter vért adott. Ezt azonban valamiért a rendszerben transzfúzióként rögzíti a WADA. A HUNADO jár el a magyarországi doppingellenes tevékenység során, de nyilván a WADA akkreditált laboratóriumaiban történik maga a vizsgálat, és ezeknek a sportolóknak van egy biológiai útlevelük. Visszakanyarodnék arra, miért van ennek jelentősége: a 2022-es kezdeményezésre indult el az ügy, úgy, hogy Tamás első mintája 2017 július 11-i, amire magyarázatot követelnek. Itt négy minta van, amire számot kell adni, miért van az eltérés, ezenfelül aztán van egy 2021 szeptemberi, ami gyakorlatilag a tokiói olimpia után, egy abszolút pihenőidőszakban készült. Ezekre kellett magyarázatot adni. A vérvétel másnapján történt mintavétel ugrasztja ki az egész helyzetet. A mai napig úgy van írva, hogy véradás helyett neki transzfúziója volt, nem pedig véradása, a kettő között viszont óriási különbség van, hiszen az egyiknél leveszik a vért, a másiknál valamilyen módon vért kapsz. Ez azért lényeges, mert 2017-es doppingvétséggel kezdték a vádat, amikor még a 2011-es korményrendelet volt hatályban, ami 2021-ben változott meg. És az ekkori rendelet úgy szól, hogy az ezt követően elkövetett doppingvétségekre kell alkalmazni. Miért van ennek óriási jelentősége? Egyrészt, mert változik a bizonyítás szabálya, másrészt változik a jogorvoslati lehetőség is.”

Mint Dr. Hergenrőder Tamás rámutatott, ez alapján nem lehetne visszamenőleges ügyek kapcsán egy később meghozott korményrendelet szabályait alkalmazni.

„Ez azért fontos jog, mert 2021-ben a WADA iránymutatásainak megfelelően megváltozott az eljárásrend és a jogorvoslati lehetőségek. Itt az ártatlanság vélelme, mint garanciális szabály, kikerült ebből a kormányrendeletből, ezt megelőzően akként szerepelt benne, hogy a bizonyítás a vádlót terheli. Ez új rendelettel ez módosult, mert onnantól kezdve csak valószínűsíteni szükséges a vádat, és a sportolónak kell bizonyítania az ártatlanságát. Az időbeli különbség nagyon fontos, a másik pedig a jogorvoslati lehetőség megváltozása. Korábban három lépcsőfoka volt az ügymenetnek, ez 2021-ben lecsökkent – sportolói nyelven olyan ez, mintha a megyei első osztályból egyből a Bajnokok Ligájába mennél. Ez szerintem egy jelenleg is fennálló olyan probléma, ami alapvető jogokat is sért. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy emiatt csak a CAS-hoz tudtunk fordulni, mert minket az elsőfokú döntés erre kötelezett és kényszerített. Nekünk így már csak egyetlen lehetőségünk maradt, a svájci legfelsőbb bíróság. Vizsgálgatunk egyébként más dolgokat is, így például a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát, mivel az emberi jogok európai egyezményének hatodik cikkelye biztosítja a tisztességhez eljáráshoz való jogot. Én azt gondolom, ez minden volt, csak nem tisztességes. Gondolkodunk alkotmányi panaszban is, meg fogunk vizsgálni minden jogi lehetőséget, ezt előre garantálom. Nem fogjuk elfogadni ezt a helyzetet, és amíg tudunk és van bármilyen minimális esély arra, hogy ezt megváltoztassuk, küzdeni fogunk. Az első fokú döntés arról szól, hogy 2023. január 23-tól négy évre eltiltja Tamást, egyébként az első fokú doppingbizottság határozata még úgy szólt, hogy neki 2017. július 11-től, az első kifogásolt mintától törölni kell az eredményeit. Ezt mondták ki Magyarországon. Ezt megváltoztatta a CAS akként, hogy azt mondja, a 2017. július 1-től december 3-ig terjedő időszak – ameddig a négy minta terjed –, ami gyakorlatilag egy dohai meg egy budapesti verseny. Emellett a 2021 szeptember 1. és 30. közötti eredményeket kell törölni, ekkor azonban semmiféle verseny sem volt. Tehát a CAS maga is úgy dönt, hogy 2017-es eredményeket kell törölni, vagyis szerinte is 2017-es doppingvétségről beszélünk.”

A jogász szerint hibás adatokra épülő, ezáltal hibás következtetések indították el a folyamatot.

„Fontos eleme a védekezésünknek, hogy kiderült, Tamás esetében vannak olyan minták, amiket nem építettek bele a biológiai útlevélbe, holott erre a célra vették le. Ez úgy derül ki, hogy egyrészt ő is megőrizte az összes mintavételi lapját. Mikor erre fény derült 2022 októberében, nyilván ő is visszanézte az összes mintát. Valamint rengeteget segített az ügyben a nagypapája, Szűcs György, és Kovács Tímea, az úszószövetség egyik orvosa, aki egy olyan szakorvosi szakvéleményt adott, ami az eltérések minden indokát megadta. A védekezés egyik lába ez volt, a másik az, hogy Tamás számon kéri, hogy hol van a minta, ami hiányzik az útleveléből. Hiszen ha az nem került be a biológiai útlevélbe, akkor értelemszerűen az egésznek megváltozhat a referencia-tartománya. Fontos, hogy 2017 július 11-i az első kifogásolt minta, és 2017 március 7-én vették le azt a mintát, ami az útlevelébe viszont nem került be. 2017-ben további 12 mintavételezése van, amiből kilenc esetben ráadásul hiányzott az úgynevezett vérstabilitási pontszám, aminek egy pontos számítási metodikája van. A vér esetében nyilván fontos, hogy úgy kerüljön a laborba, hogy ne romlott, sérült minta legyen, fontos a megfelelő szállítás, a hűtés. A vérstabilitási pontszám lényege, hogy a vérvételtől számított idő és az átlaghőmérsékletből, amin tartják a mintát, abból jön ez a pontszám. Ennek az értéknek 85 alatt kell lennie, akkor vehető figyelembe a minta a biológiai útlevélben. Tamás esetében, amit meg is tudok mutatni, hiányoznak ezek az értékek, nincsenek megállapítva, tehát nem tudjuk, hogy amikor tőle a vért levették, akkor megfelelően szállították-e a mintát, vagy egyáltalán merre járt, hol járt. Gyakorlatilag az történik, hogy a WADA-szakértők úgy mondanak véleményt ezekről a mintákról, hogy a biológiai útlevél nem is teljeskörű. Sőt, olyan minták vannak benne, amelyek elvileg nem is lehetnének benne, mivel a WADA nagyon szigorúan előírja, hogy amennyiben a minták nem felelnek meg a szabályzatnak, akkor nem lehet figyelembe venni őket. Tehát úgy vontak le következtetést, hogy nem is teljeskörű a biológiai útlevél. Itt az első lépcső az lenne az ügy megoldásához, hogy pótoljuk a hiányzó mintát, beleépítjük, mindent helyreteszünk, kivesszük, ami nem odavaló, majd ismét csinálunk egy vizsgálatot.”

Elmondta, már a tárgyalás lefolyása is megdöbbentette őket.

„Meglepetésemre már bejáratban egy vádalkuval fogadtak, miszerint Tamás ismerje el a vádakat, cserébe ők segítenek elintézni a minimális büntetést, illetőleg a pénz juttatásait kezelve elrendeződjenek a dolgok. Engem ez lesokkolt, ahogy Tamást is. Köpni-nyelni nem tudtam, mert életemben nem találkoztam az illetővel, és az előzmények után, ahogy Tamás előterjesztette nekem az ügyet, talán nem ezt a fogadtatást vártuk volna. Az egész eljárásban a HUNADO végig azt szerette volna, hogy ismerje be a sportoló a doppingolást, valamint mártson be másokat, amivel csökkentheti a saját büntetését. De még bosszantóbb volt, hogy a tárgyalás elején közölték velünk, emailben megérkezett a magyarázat, hogy miért nincs semmi gond a hiányzó mintákkal és a rosszul szállított mintákkal, amire én jeleztem, hogy nyilván enélkül biztosan nem fogunk tudni továbblépni, mert szeretnénk tudni, mik is voltak ezek a magyarázatok. Voltak tanúmeghallgatások, Kovács Tímea pedig egy tökéletes előadással meg is indokolta, mi miért történik, mi az eltérés magyarázata, ami után be is tudtuk illeszteni a biológiai útlevélbe, és ki is simítottuk volna az abban lévő referencia-tartományt. Majd az előadása után például siettették a hematológus tanúnkat, jelezték neki, ne beszéljen annyira részletesen. Ezt követően Rakovics Márton biostatisztikus volt jelen tanúként, aki segítette a védekezést, ő is elmondta alátámasztva, hogy minél több mintát vesznek, annál nagyobb eltérést fog mutatni, miközben nem is történt semmi. A tanúknak ez a fajta korlátozása volt az, amikor már Tamás is szólt, hogy az életéről van szó, engedjék őket, hadd mondják el, amit akarnak. Számomra megdöbbentő volt, hogy amikor jeleztem, hogy nem kaptuk meg a szóban forgó írott anyagot, addig úgy gondolom, nem lehet továbblépni, ekkor viszont bennünket kiküldtek a tárgyalásról, majd a bizottság tagjai tanácskozni kezdtek, mi legyen. Gyakorlatilag Tamásnak az első tárgyalása volt, úgyhogy felvette ezt a beszélgetést, amiben elhangzik, hogy felhívják Tiszeker Ágnest és megbeszélik, mi legyen, milyen lehetőségek vannak, mert valóban nem küldték el nekünk az anyagot. Igazság szerint ők rögtön döntést akartak hozni, csak mivel felvetődött a probléma, hogy nem osztottak meg velem minden iratot, ezért az volt a döntés, hogy én ezt megkapom, két héten belül tehetek észrevételt, és ezt követően vagy tárgyalás nélkül vagy tárgyalást tartva hoznak egy döntést. Én ezt a dokumentumot néhány napra rá megkaptam, az érdekessége az volt, hogy aznap délután érkezett meg az email, ami amiatt érdekes, hogy akkor miért mondták azt, hogy az éjszaka kapták meg. Mi azonnal, 14 oldalban benyújtottunk egy nagyon részletes védekezést az eljárásjoggal, a hiányzó mintákkal kapcsolatban, további bizonyítás indítványokat tettünk és gyakorlatilag egy további tárgyalás megtartását kértük. Erre nem hogy nem került sor, de a HUNADO szinte a teljes beadványomat is ignorálta – sőt, később megkaptuk, hogy április 20-án gyakorlatilag meg is hozták az első fokú döntést. Ez érdekes, mert 28-ra van datálva, de ők 20-át mondtak, tehát össze-vissza van írva.”

Kenderesi Tamás biológiai útlevelében még 2024 szeptemberében is ott voltak a vitatott, nem megfelelő minták.

„A MACS jelmondata, hogy a becsületes játék az egyetlen út, én ezt várnám el az eljárás során is, de számomra szürreális helyzet volt eleve az, hogy ide kerültünk, és az is, hogy ezt így meg lehet oldani. A szabályzat megalkotás gyakorlatilag saját hatáskörben történik, az ügyvezető alkot egy jóváhagyási szabályzatot. Egyébként 2023 januárjában gyorsan alkottak egyet, pont a tárgyalás előtt két hónappal. A két orvos és egy jogászból álló bizottságban ha úgy veszem,  jogilag egy ember élet és halál ura, aki eldönti, mi lesz és mit kellene itt csinálni. A tárgyaláson a két orvos azt állította, minden a WADA szabályzatának megfelelően zajlott, fel sem vetődött, hol vannak a hiányzó minták és mi van a nem megfelelően kezelt mintákkal. Mi ugye jeleztük a beadott dokumentumban, hogy a hiányzó mintákat beépítve kisimul a referencia-tartomány és nincsenek kiugró értékek sem, és ez megváltoztatja az egész biológiai útlevelet – noha a HUNADO elismeri a hiányzó mintákat, de azt írták, ezeket majd be fogják építeni. Számomra nonszensz, hogy olyan magyarázatok érkeztek a szakértőktől, amiket továbbra sem tudunk kezelni. A 2024 szeptemberi tárgyaláson megkérdeztem az amerikai WADA-szakértőt, látta-e már a teljeskörű biológiai útlevelet, ő pedig azt válaszolta, hogy igen, egy hónapja. Ez döbbenet volt: több szakértői vélemény készül úgy, hogy nincs is meg a teljeskörű biológiai útlevél, arról nem is beszélve, hogy abban még mindig szerepeltek a vitatott, egyébként nem megfelelő minták.”

Mint elárulta, büntetőjogi is vizsgálnak egy dokumentumot.

„2023 szeptember 17-én jött meg egy ellenkérelem, amiben számomra is voltak új információk. Például kaptunk a 2017-es vérminták szállításával és hűtésével kapcsolatosan Excel-táblák vannak PDF-fájlban megszerkesztve, azt igazolandóan, hogy megfelelő volt a hűtési körülmény. Ez apróság, de egyébként ennek a részét viszgáljuk büntetőjogilag is, lehet, hogy ezzel kapcsolatban teszünk feljelentést, az okirat valósága miatt. Azt gondolom, egy ilyen naplót nem egy ilyen összetákolt szerkesztőprogrammal igazolt dokumentummal kéne bizonyítani. Csináltattunk később igazságügyi-szakértői véleményt, ami megállapította, hogy nem akkor készült és nem is attól a személytől származik, akinek a neve ott szerepel. Fel fogunk vállalni minden elemet, hogy bizonyítsuk, mennyire súlyosan sérültek Tamás jogai ebben az eljárásban. Olyan szinten vették semmibe vették és egy Dávid-Góliát küzdelem volt ez, amit nehéz felfogni. A HUNADO egyébként Ulrich Haast jelölte ki bírónak, aki a WADA egész szabályzatát megalkotta. Mi kifogást terjesztettünk elő a bíró személyével szemben, mert az elfogulatlanságot nem árt, ha tudjuk igazolni. Ő magát elfogulatlannak vallja, ennek ellenére nem írta alá megfelelően azt a nyilatkozatot, hogy ő ebben az ügyben elfogulatlan lett volna, vagyis egy függetlenségi nyilatkozatot. Egészen pontosan aláírta, visszaküldte, de nem ikszelte be a megfelelő részt, hogy a feladatra alkalmasnak vallja-e magát és elvállalja-e a megbízást. Én ezt is megpanaszoltam, amire szintén jött egy olyan válasz, hogy nincs itt semmi látnivaló.”

Dr. Hergenrőder Tamás szerint a HUNADO szándékosan halogatta a tárgyalást, a CAS pedig ehhez asszisztált.

„Ez az egész cirkusz nem méltó a CAS-hoz. A HUNADO utána azt csinálta, hogy nem akart tárgyalást, és minden egyes időpontot különböző indokokkal el akart halasztani. Hogy csak 2024 szeotemberében jutottunk el a tárgyalásig, amiatt lehetett, mert a HUNADO az összes felkínált időpontot valami okból elutasította. A CAS ehhez asszisztált, mert a HUNADO minden kérését teljesítette, semmilyen, általunk benyújtott indítványt szinte nem engedélyezett. Mi tettünk további észrevételt, de a bizonyításnak is fontos szabályai vannak, hogy új bizonyítékot előterjeszteni csak akkor lehet, ha ezt indokolja az ember. Csak eltelik egy év, fejlődik az orvostudomány is, előkerülnek mondjuk új dolgok – és ez Tamásnál is felmerült, mert a kezdetektől van egy olyan fontos körülmény, hogy Tamás édesapjánál egy vérvétel során kiderült, van egy genetikai eltérés, ami a vérképződésre kihatással van. És 2024 nyarán jutottunk el oda, hogy volt lehetőségünk egy teljes genom szekvenálást tudtunk csinálni, amiből kiderült, hogy a családjában megtalálható egy olyan gén, ami a vérképződésre kihatással van. Nyilván valamilyen szinten a sportoló különleges ember, azért képes ilyen teljesítményre, de ez új információ volt, amit a CAS elé elő is terjesztettünk, de nem vették figyelembe.”

A jogász kijelentette, az utolsó pillanatig küzdeni fognak az igazukért.

„Tamást nagyon megviselte a döntés, és az egész helyzet. Noha Tiszeker Ágnes azt mondta, erre lehetett számítani, szerintem nem erre. A tárgyalási nyilatkozatom is úgy küldtem el, hogy fenntartom a kifogásom és nem itt kéne, még most másodfokon dönteni. A tárgyalás kezdetén is ezzel indítottunk, hogy elmondtam, rossz jogorvoslati fórumon vagyunk, ennek ellenére ezt is semmibe vették. Vannak információim arról is, hogy a CAS-nál vizsgálta egy felsőbb tanács, egyáltalán van-e lehetősége itt eljárni, vizsgálta a hatásköri kérdéseket. Azt gondolom, ilyen előzmények után egy teljeskörű vizsgálatot kellett volna végezni a doppingbizottság munkáján, ehhez képest azt kapom, hogy a szakértők ugyanazt mondják. Milyen elv alapján történik ilyenkor a meggyőzés? Nincs egy harmadik? Én azért nem indítványoztam külön szakértői testületet, mert mindaddig, amíg a biológiai útlevél nem is teljeskörű, és az abból levont következtetések is tévesek, akkor ezt a bizonyítékot ki kell zárni. Az egész orvosi vélemény a biológiai útlevélre van alapozva. Most az eljárási szabályok megsértése miatt, az egyenlő bánásmód megsértése, illetőleg a hatáskör-illetékesség hiánya miatt szeretnénk a svájci bírósághoz fordulni. Egy svájci kollégámmal felvettem a kapcsolatot, úgyhogy folyamatban van ez is. Tamást az első pillanattól kezdve rosszul érintette az egész, de nagyon erős srác. Ártatlan, és ezt az első pillanattól kezdve tudtam. Olyan ellenerőkkel küzdünk, hogy nyilván a feltételek nem egyenlőek, ennek ellenére az utolsó leheletig küzdeni fogunk.”

A 28 esztendős Kenderesi Tamás 2022 októberében kapott értesítést arról, hogy a tipikusnak minősített biológiai útlevele alapján doppingeljárás alá vonták. Később – a sportoló indoklása ellenére – el is tiltották, azóta pedig, több mint másfél éve a nemzetközi Sportdöntőbíróság állásfoglalására vártak az ügyben.

Kenderesi a tárgyalásával kapcsolatban korábban elmondta, felajánlották neki, hogy ha elismeri a doppingvádat, kisebb mértékű büntetést kap, ő azonban, mivel – mint azt hangsúlyozta – „nem csinált semmit”, ezt nem volt hajlandó elfogadni. A 2014-ben ifjúsági olimpiai bajnok, 2016-ban Rio de Janeiróban 200 méter pillangón bronzérmes úszó akkor megjegyezte, családja és ő maga is szinte belerokkant a történtekbe, anyagilag eddig nagyjából mintegy 20-25 millió forintot emésztett fel az ügy.