Nemzeti Sportrádió
Most szól:
Élő Eredmények

„Úgy dobták be Tamást a vízbe, hogy összekötötték a lábát” – állítja ügyfeléről Kenderesi ügyvédje

„Úgy dobták be Tamást a vízbe, hogy összekötötték a lábát” – állítja ügyfeléről Kenderesi ügyvédje

m4sport.hu | Kecskés István
Kenderesi Tamást, a riói olimpia bronzérmes úszóját jogerősen négy évre eltiltotta a Nemzetközi Sportdöntőbíróság. A sportolót doppingvétséggel vádolták meg és ebben az ügyben találták bűnösnek, ám az eset sok kérdést vetett fel. Az úszó ügyvédje dr. Hergenrőder Tamás, az m4sport.hu-nak adott interjúban többek között arról is beszélt, hogy szerinte eljárási hibákat követett el a döntéshozó testület és súlyos vádakat is megfogalmazott.

Kenderesi Tamás 2027-ig nem versenyezhet az ítélet szerint, így gyakorlatilag véget ért a pályafutása, hiszen vélhetően a hosszú kihagyás után, 30 évesen nem kezdi már újra az úszást. A sportoló, a döntés után a közösségi médiába közölte, hogy eltűnik a világ elől, hogy megpróbálja feldolgozni a történteket.

„Én sem tudom hol van, valamilyen módon magára akar koncentrálni” – mondta dr. Hergendőder Tamás, ügyvéd.

A jogász úgy véli, hogy az ügynek azonban még nincs vége, jöhet majd a folytatás, akkor is, ha Svájcban jogerős ítéletet mondtak ki.

„Innen szép nyerni, a meccsnek még nincs vége. Hatályon kívül helyezés iránt lehet még a svájci legfelsőbb bírósághoz fordulni, ennek speciális szabályai vannak. Akkor lehet ilyet, ha az egyenlő bánásmód követelménye sérült vagy mondjuk a bíróság hatáskör illetékességnek kapcsán felvállalta vagy nem vállalta fel a döntést. Tamás esetében ezek lesznek a fő indokok. Szóval ezt a döntést Svájcban még hatályon kívül lehet helyeztetni.”

Kenderesi ügye doppingügye 2022-ben indult, de az eredményeit 2017-től törölték. Ez az első furcsa ellentmondás.

„Az egész ügy akkor robbant ki, amikor 2022. áprilisában, Tamás önkéntes véradáson vett részt és másnap doppingellenőrök voltak nála. Tamás jelezte, hogy vérvesztése volt az előző napon, de a biológiai útlevelébe vércserét rögzítettek. Majd októberben értesítették arról, hogy magyarázatot kell adnia azokra az eltérésekre, amelyeket felfedeztek az eredményekben. Ennek a felhívásnak meg is felelt, Kovács Tímea orvosszakértő részletesen meg is indokolta, hogy mik lehetnek az eltérések élettani okai. Például pihenőidőszakban, olimpia után, nem élt sportolói életmódot, ez pedig kihatással van a vérképre is.

Közben az is kiderült, hogy a biológiai útlevélből hiányzik egy minta, amit korábban levettek, de nem szerepeltettek.

A biológiai útlevélben minden ilyen mintának szerepelnie kell, hogy jól jósolhassák meg azokat a tartományokat, amelybe a sportoló vértartománya esik.”

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy nemcsak a vérvételnek vannak konkrét szabályai, hanem a szállításnak és a tárolásnak is. A mintáknak meg kell felelniük ezeknek az előírásoknak. Kenderesi esetében 46 minta van, ami soknak minősül, ám ezek közül kilenc nem felelt meg az előírásoknak valamilyen ok miatt. Erre a sportoló fel is hívta a szakemberek figyelmét.

Ugyanakkor a fő probléma, hogy a véradás helyett vérátömlesztés szerepel a biológiai útlevélben.

„Azonnal jelezte Tamás a tévedést, de három hónappal később ugyanez megtörtént. A mai napig így szerepel a biológiai útlevélben és az egész ügyet egy téves adatrögzítés indította el. Nem a sportoló hibázott, hiszen okiratokkal bizonyította, hogy véradáson volt. A szabálytalanul kezelt minták kapcsán sincs semmiféle magyarázat arra, hogy miért rögzítették ezeket.”

Kenderesi Tamás ügyét először itthon tárgyalták. A döntés előtt orvosi szakvéleményt is hozott az úszó és jogi képviselője, amivel azt támasztották alá, hogy miért felelnek meg az atipikusnak minősített minták.

„Az egyenlő bánásmódot és a tisztességes eljáráshoz való jogot kicsit sértette, hogy a bizottság rövid megszólalásokra kérte a tanúkat, mert kímélni kell a bizottság tagjait és ne húzódjon el az eljárás. Az első tárgyaláson döntöttek volna azonnal, de adódott ez a probléma, hogy hiányzik minta, amire nincs magyarázat. Kaptam egy e-mailt, amiben elismerték, hogy arra a célra vették le a mintát, de nem került be a biológiai útlevélbe. Nem tudom, hogy miért nem, de ilyen nem létezik és nonszensz. Egy, a biológiai útlevélre alapozott eljárásnál… A másodfokú eljárásban azt mondták, hogy ez csak minimálisan változtatta meg az eredményeket. Szerintünk azonban sokkal nagyobb jelentősége lett volna.”

Az ügyvéd 14 oldalas beadványban részletezte, hogy miért lett volna jelentősége annak, hogy ne hiányozzon egy minta. A jogász először ekkor jelezte, hogy – sportnyelven – rögzíteni kell a szabályokat.

„2017-es mintákkal kapcsolatos a felelősségre vonás. Akkor a 2011-es kormányrendelet foglalkozott a doppingügyekkel, de 2021-ben ezt megváltoztatták. Az új rendelkezést a megjelenése utáni doppingügyekre kell alkalmazni. Lényeges, hogy a korábbi szabályban szerepelt még az ártatlanság vélelme, továbbá az is, hogy elsőfokon a doppingbizottság, másodfokon a fellebbviteli doppingbizottság dönt, majd rendkívüli jogorvoslatként lehet a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordulni. A változás után nem kell bizonyítani a vádlónak, csak valószínűsítenie kell, a sportolónak kell bizonyítania, hogy nem követte el a cselekményt. Jogorvoslat ügyében pedig az változott, hogy a másodfok már a nemzetközi szerv. Ez azt jelenti, hogy angol nyelven, rendkívüli költségekkel, idegen pályára kényszerítik a sportolót. Az első pillanatban sérelmeztem ezt a helyzetet.”

Kenderesi Tamás önként állt a közvélemény elé azzal, hogy őt vádolták meg doppingvétséggel:

„Nem volt takargatnivalója akkor sem és most sem.”

Az ügyvéd állítása szerint a Magyar Antidopping Csoport úgy tiltotta el a sportolót négy évre, hogy a jogász beadványát figyelmen kívül hagyta. „Ebben pedig hivatkoztunk arra, hogy milyen jogszabályok szerint kell eljárni és kérdezzük, hogy hol vannak az eltűnt minták.”

Az elsőfokú ítéletben azt írták, hogy a sportolótól nem érkezett érdemi beadvány az üggyel kapcsolatban – mondta el az ügyvéd.

A tárgyaláson és azon kívül is több alkalommal is elhangzott, hogy Kenderesi Tamás ismerje el bűnösségét és tegyen terhelő vallomást másokra: „Mondtam, hogy ezzel ne húzzuk az időt, hiszen soha nem követett el doppingvétséget.”

Az elsőfokú határozatot követően 20 napja volt az ügyvédnek, hogy angol nyelven terjessze be a beadványát a svájci központú testületnek: „Az első pillanattól kezdve kifogással éltünk, hogy rossz helyen vagyunk, mert rossz eljárási szabályok szerint ment le az első fok és azzal is kellett volna kezdeni valamit, hogy a biológiai útlevél téves adatai alapján akarnak téves következtetést levonni.”

Nem sokkal később az ellenkérelem is megérkezett, amelyben a HUNADO elismerte az egyik hibát.

„Valóban van hiányzó minta a biológiai útlevélben, de ezt majd pótolni fogják – írták a beadványban. Három olyan szakértői vélemény készült, amelyekből kiderült, hogy hiányos adatokkal dolgoznak. A szabálytalanul kezelt mintákkal kapcsolatban többek között,

szerkesztőprogramokkal összetákolt okiratokban érkezett meg az indoklás. Az irat végén összeszerkesztett pecsét és aláírás szerepel.”

A másodfokú eljárásban az érintetteknek egy háromtagú bíróságot kell választania. Ez sem ment simán.

„Akit első körben mi szerettünk volna, az nem lehetett tagja a testületnek, így mi dr. Dávid Gyulát választottuk, a HUNADO Ulrich Haast, a CAS pedig James Drake-et nevezte. Amikor megláttam Haas nevét, akkor jeleztem, hogy ő a WADA-nak több, mint egy évtizede dolgozik. Úgy gondoltam, hogy a függetlenség és az elfogulatlanság megkérdőjelezhető. Kértem egy cserét, de kaptam egy döntést, hogy nincs ezzel semmi gond. Érdekes körülmény, hogy a bíró nem írta alá a függetlenségi nyilatkozatot, a másik kettő igen. Voltak kétségeim, csak abban bíztam, hogy a védekezésünk megállja a helyét.”

Dr. Hergernrőder Tamás a tárgyalás előtt több beadványt is tett, többek között a hatásköri problémákat is felvetette – elutasították. Ellenben a bírók kérték, hogy kevesebb tanú legyen: „Szorgalmaztam, hogy legyen tárgyalás, de a HUNADO azt kérte, hogy ne legyen. Azt is kezdeményeztem, hogy legyen sajtónyilvános. Nekünk annyi hátrányunk volt, hogy magyarok vagyunk, így szinkrontolmácsot kellett használnunk, így fele annyi időnk volt.”

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy Kenderesi Tamás édesapjának van egy olyan eltérés a genetikájában, amely a vérképződésre van hatással. Orvosok megállapították ennek az alátámasztottságát, de a tárgyalás előtt a döntőbíróság ezt a bizonyítékot már nem fogadta el.

„Az online tárgyalás úgy kezdődött, hogy megkérdezték elfogadom-e az illetékességet. Jeleztem, hogy tárgyalást tarthatunk, de a kifogást fenntartottam. Az egész fellebbezést arra alapoztam, hogy nem jó helyen vagyunk, a magyar szabályok szerint nem ezen a fórumon kellett volna lenni. A tárgyaláson megkérdeztem az egyik szakértőt arról, hogy látta-e a biológiai útlevelet. Azt válaszolta, hogy igen, az ülés előtt egy hónappal. Ennek ellenére is fenntartotta a véleményét, hogy Tamás 2017-től folyamatosan vércserét hajtott végre.”

A jogász elárulta azt is, hogy Kenderesi Tamás nem tudta mit is jelent a vércsere, ami ráadásul nem is egy egyszerű folyamat, hiszen szakemberek kellenek hozzá, továbbá igencsak sok pénz.

A kaotikus ügynek, a vége sem volt egyszerű, hiszen nem azon a napon született döntés, amelyről a bíróság korábban nyilatkozott.

„Több alkalommal is halasztottak. Aztán februárban vártuk az ítéletet, de helyette egy számlát kaptunk. Fizetnünk kellett 3000 svájci frankot, ha nem tettük volna meg, akkor jogerőre emelkedett volna az elsőfokú ítélet.

Összesen egyébként az eljárás lefolytatásához 51 ezer frankot kellett kifizetni,

amiből a fele vonatkozott Kenderesi Tamásra. Az úszószövetségtől kaptunk anyagi segítséget, Wladár Sándor elnök úr felajánlása volt a támogatás. Visszatérve az utolsó számlára: a HUNADO-val közösen befizettük, vártuk az ítéletet, majd jött egy értesítés, hogy március 27-ig elnapolták a döntést. A saját eljárási szabályzatának sem felelt meg a bíróság azzal, hogy sokadszorra elhalasztotta a határozathozatalt, ez sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, emiatt minden valószínűség szerint az Emberijogok Európai Bírósághoz fordulunk, de a svájci bíróságnál is ezt terjesztjük majd elő.”

Utóbbi testületnél az ügyvéd annak megállapítását kezdeményezheti, hogy eljárási hibák történtek az ügyben.

„Szűk lehetőség ez, nem szakmai kérdésekben döntenek majd. Azokkal a kérdésekkel fordulunk majd hozzájuk, amelyeket már említettem. Fontos pont lesz, hogy Ulrich Haas nem írta alá a függetlenségi nyilatkozatát. Be kell vonnunk egy svájci kollégát, újabb irdatlan költségek jönnek. Nagyon becsülöm Tamást, szeretem, ahogy küzd. Úgy dobták be a vízbe, hogy összekötötték a lábát.”

A folytatást az ítélet kihirdetését követő 30 napon belül lehet kezdeményezni, az ügyvéd elárulta, hogy már elkezdtek ezen dolgozni.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője reagált a közmédiának az elhangzottakra, az interjút hamarosan olvashatják az oldalunkon. 

További tartalmak