A sportvezető a Nemzeti Sportnak kiemelte, úgy gondolja, büszkék lehetnek a 2024-es esztendőre, a magyar úszósport sikeres évet zárt, a felnőttek összesen 43 érmet szereztek különböző világversenyeken.

„Mindig is azt mondtam, és őszintén így gondolom, hogy van némi közöm az eredményekhez, a sikerekhez és a kudarcokhoz egyaránt. Ez alapján igen, úgy vélem, a 2024-es esztendőre büszkék lehetünk, hiszen sikeres évet zártunk, negyvenhárom érmet szereztünk a világversenyeken. A belgrádi Európa-bajnokságon gyűjtöttünk be huszonnégy érmet, közte tíz aranyat, elhoztuk a legjobb csapatnak járó díjat, Párizsban pedig a hat magyar elsőségből hármat az úszók szállítottak. S ha az olimpiát és paralimpiát együtt nézem, márpedig miért ne nézném, hiszen a sportszakmai munka hozzánk tartozik mindkét területen, akkor azt látjuk, hogy a tizenegy magyar aranyból hatot az úszók hoztak. Nem az én szavaim, más fogalmazta meg, de bátran és büszkén mondhatom én is: 2024-ben a magyar sport aranyfedezete az úszósport volt.”

Wladár Sándor szerint a koronavíris-járvány idején a sportág túlélése volt a tét.

„Sok mindent kellett azért tennünk az elmúlt négy évben, hogy itt tartsunk. Kellett hozzá az, hogy a koronavírus-járvány idején szoros összefogással, a polgármesterek, az üzemeltetők és a régióvezetők együttműködésével nyitva tartsuk az uszodákat, hogy sok-sok millió forintot áldozzunk a tesztekre, hogy minden rendben legyen. Kellett az, hogy a kontinensen egyedüliként vállalkozzunk arra, hogy 2021-ben megrendezzük a buborék Európa-bajnokságot, a következő évben a vizes világbajnokságot. Kellett, hogy az energiaárak robbanásszerű emelkedésekor kormányzati segítségként sok-sok milliárd forintos támogatást kapjunk szintén azért, hogy nyitva maradhassanak uszodák. Nem túlzok: a túlélésünk volt ekkortájt a tét, és ezt tökéletesen megértette a miniszterelnök és a sportért felelős államtitkár. Mindezek és persze még sok egyéb fontos történés és tett kellett ahhoz, hogy ilyen eredményesek legyünk Párizsban.”

A pozitívumok mellett szó esett a tavalyi év nehézségeiről is, így a Milák Kristóf körül kirobbant botrányról, Hosszú Katinka kritikáiról, valamint arról is, hogy sokak szerint Kós Hubert Bob Bowmannek, s annak köszönheti az eredményeit, hogy már nem Magyarországon készül – Wladár ezt a helyzetet a magyar labdarúgó-válogatott játékosaival, így például Szoboszlai Dominikkal, Sallai Rolanddal és Gulácsi Péterrel hozta összefüggésbe.

„Kezdjük Kós Huberttel. Ő nem sokkal az edzőváltás után lett világbajnok, majd másfél évvel később olimpiai bajnok. Kós Hubert a magyar sportot erősíti, a magyar nemzetnek szerez örömöt és ad büszkeséget. Ha az ön által idézett véleményekből indulunk ki, akkor Szoboszlai Dominik, Sallai Roland, Gulácsi Péter sem magyar, mert nem Magyarországon készül? Szólni kellene Marco Rossinak, hogy ne tegye be őket a magyar válogatottba, mert nem magyar edző edzi a mindennapokban…  Szóval így a magyaroknak nincs közük a felsorolt játékosokhoz?”

A MÚSZ első embere hozzátette, Kós tizenöt évig Magyarországon készült, az viszont nem lehet kérdés, hogy az Egyesült Államokban kapta meg az utolsó lökést az eredményeihez.

„A magyar mentalitáshoz sajnos hozzátartozik, hogy az eredmények után sokan próbálják „olvasztani” a dicsőséget. Nincs ezzel baj, már olyan értelemben, hogy láttunk ilyenre példát a hetvenes, aztán a nyolcvanas években is, látunk most is.”

Milák kapcsán az elnök kiemelte, ő nem egy egy szabadságharcos, aminek sokan szeretnék beállítani, hanem egy csendes fiú, aki fantasztikus képességekkel rendelkezik, ám a maga útját járja.

„Korábban is elismertem, hogy voltak hibák a vele való kommunikációban, de az igazság az, hogy nem is lehetett teljes egészében elmondani a valóságot. Ez a helyzet persze neki is, nekünk is ­rossz volt. Azt viszont szögezzük le, hogy ő nem az a szabadságharcos, akinek sokan szeretnék beállítani. Ő egy csendes fiú fantasztikus képességekkel, aki a maga útját járja. Tagadhatatlan, volt egy bizonyos kör, amelyik akkor lépett elő és szólalt meg szemrehányóan, amikor Kristóf ezüstérmet szerzett kétszáz pillangón Párizsban – ezt a hullámot szerették volna meglovagolni és felesleges feszültséget szítani. Halkan megjegyezném: nemrég Bob Bowman azt nyilatkozta, hogy Léon Marchand nincs formában, még a következő évben is kérdéses lesz, vajon hogyan készül fel Los Angelesre – ez azt jelentené, hogy Bowman is elárulta Marchand-t, és távoznia kellene mellőle? Ez valahogy senkiben, egyetlen józanul gondolkodó emberben sem vetődött fel.”

Mint ismert, Milák 100 méter pillangón olimpiai bajnok, 200-on pedig ezüstérmes lett Párizsban, még úgy is, hogy a tavalyi ötkarikás játékokat megelőzően szinte senki – még a Magyar Úszó Szövetség elöljárói és az általa 2021-ben megjelölt edzője, Virth Balázs – nem tudta, hogyan, illetve hol készült. Ezt követően az úszókiválóság nagy port kavarva nem tett javaslatot, melyik edzője kapja meg az élete végéig járó olimpiai járadékot, így a felkészítésében résztvevő Virth elesett az edzői életjáradéktól. Wladár nem törődött bele a helyzetbe, az ősszel Selmeci Attila szakmai alelnökkel közösen írt levélben Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult a kérdés rendezése érdekében – végül megszületett a törvénymódisítási javaslat, aminek lényege, hogy ha egy sportoló senkit nem nevez meg a felkészítő edzőjeként, akkor a honvédelmi miniszter dönthet úgy, hogy az edző mégis jogosult az életjáradékra, amennyiben a jogosultságot megalapozó versenyt megelőzően közvetlenül, legalább egy évig folyamatosan szerepet vállalt az adott sportoló felkészítésében.

„Akárki is volt az értelmi szerző, jó látni, hogy Schmidt Ádám sportállamtitkár és az országgyűlés törvényalkotási bizottsága is hasonlóan gondolkodik, és vélhetően a parlament is megszavazza a módosítást. Az siker lesz, ha valóban megtörténik, és Virth Balázs, aki Milák felkészítője volt, megkapja a járandóságát. Az edzőinkért a végsőkig is elmennék, mert tudom, éjt nappallá téve dolgoznak az uszodában – nélkülük nincs siker” – kommentálta a javaslatot Wladár Sándor.