Áttekintés Forrás: Wikipédia

Az ország neve a középkori spanyol íráskép alapján x-szel, azaz „ksz”-szel ejtve terjedt el a nagyobb nemzetközi nyelvek közvetítésével, így a magyarban is ebben a formában honosodott meg. Fontos tudni azonban, hogy csupán egy megtévesztő írásmódról van szó, ezt a nevet ugyanis eredetileg soha nem ejtették x-szel. Az óspanyolban, illetve középspanyolban az x betű (jóllehet, a legtöbb szóban ugyancsak a latin x folytatása volt, bár időközben a kiejtése eltávolodott a latin hangzásétól) a magyar „s” hangot – IPA [ʃ] – jelölte. Amikor a spanyolok meghódították az Azték Birodalmat, az indián nevek lejegyzésére a latin írásukat használták, és az országot a Mexica – ejtsd: „mesika” – nevű azték törzsről México-nak nevezték el, eredetileg „mesiko” kiejtéssel. E hang a modern spanyolban „ch”-ként (IPA [x]) folytatódott, amelyet konvencionálisan ma a j (illetve g is) jelöl, azonban – bár Spanyolországban a régebbi helyesírási norma szerint Méjico-t írtak és sokan még ma is azt követik – történelmi hagyományokból (és a mexikóiak tiszteletére) megtartották a név és származékai x-szel történő írásmódját; ezt a formát javasolja a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) is. Maga a mexica szó azték nyelven belüli eredete homályos, erről többféle elmélet is született.

Domborzat

Területének központi része a füves, 1000–2500 m magas Mexikói-fennsík vagy Mexikói-magasföld. Ennek északi fele 1500 m, déli része kb. 2300 m. magas. A magasföld déli részén található a Mexikói-medence a fővárossal.

A magasföldet a Kordillerák vonulatai veszik körbe, melyek elérik a 3000 m-t. Nyugat felől a Nyugati-Sierra Madre, keletről a Keleti-Sierra Madre, délről a Vulkáni-kereszthegység. A több száz vulkáni kúp között ma is működő tűzhányók rejtenek veszélyt. A Vulkáni-kereszthegység dél felé a Déli-Sierra Madre hegységgel folytatódik. Még tovább délre a Közép-Amerikai Kordillerákhoz tartozó Chiapas-hegység következik.

Mexikó északkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú mocsaras síkság húzódik, a Campeche-alföld. Ettől délre a Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és szintén a mocsarak jellemzőek.

A Kaliforniai-félsziget átlagos magassága 1000–1500 m között alakul. Északi felén magashegységi gyűrődéssel keletkezett láncok fekszenek, melyeknek csúcsai elérik a 3000 m-t. Itt is vulkáni kúpok meredeznek az ég felé. A partvonal sziklás és meredek a nyugati részen, lagúnás és korallzátonyokkal tarkított a keleti felén.

Működő tűzhányók a Popocatépetl (5452 m), a Colima (3820 m) és a Citlaltépetl (5700 m, ez utóbbi a 19. században tört ki utoljára), jelentős alvó vulkán az Iztaccíhuatl (5230 m).

Növényvilága: északon préri és élettelen homoksivatag, délen trópusi esőerdő jellemzi.

Vízrajz

Legnagyobb folyói: az északi határon a Río Bravo (Rio Grande), a déli határon az Usumacinta, az ország belsejében a Grijalva, a Balsas, a Pánuco és a Yaqui.

Éghajlat

A Ráktérítő ténylegesen kettéosztja az országot egy mérsékelt és egy trópusi éghajlatú övre. A Ráktérítőtől északra a téli hónapokban érezhetően hidegebb van, délre a hőmérséklet egész évben állandó, csak a tengerszint feletti magassággal változik.

A Ráktérítőtől délre fekvő, 1000 méternél alacsonyabb területeken az évi középhőmérséklet 24 és 28 °C közötti. Egész évben magas a hőmérséklet és csak 5 °C a téli és nyári középhőmérséklet különbsége. Északabbra az alacsonyan fekvő területeken a nyár ugyan a párás, meleg, de az évi középhőmérséklet alacsonyabb (20–24 °C), mert télen hűvösebb van.

A Mexikói-völgyben fekvő nagyvárosok tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert. Éghajlatuk egész évben mérsékelt (az éves középhőmérséklet 16-18 °C), éjjel egész évben erősen lehűl a levegő.

Mexikó nagy részén, különösen északon, száraz az éghajlat, szórványos a csapadék. A Nyugati- és Keleti-Sierra Madre hegyláncai között északon zonális sivatagi és száraz szavannai övek alakultak ki. Az országban dél ill. délkelet felé haladva a csapadékmennyiség növekszik, a trópusi alföldeken meghaladja a 2000 mm-t az éves csapadékmennyiség.

Élővilág, természetvédelem

Mexikó időjárása és domborzata nagyon változatos; északon préri és homoksivatag, délkeleten trópusi esőerdő található. Területének több mint egyötöde sivatag, félsivatag. Ennek jellegzetes növényei a gömb alakú sünkaktusz, az oszlopkaktuszok, a lapos, levélszerű ízekre tagolt medvetalpkaktusz és az agávék. A csapadékban gazdagabb területeken füves és tüskés bozótos, illetve nedves szavannák vannak. Területének harmadát borítják erdők. A Yucatán-félsziget és a Keleti-Sierra Madre keleti lejtőin trópusi esőerdők, Mexikó keleti részén örökzöld tölgyfajok, magnóliafélék alkotta szubtrópusi erdők élnek. Jellegzetes trópusi és szubtrópusi fái: mahagóni, vanília, gumifa, rágógumifa (Sapotaceae) , liliomfa, jakarandafa. Északon, a csapadékosabb tájakon megtalálható a tölgy, a kőris, a dió, a mamutfenyő, a ciprus. A Kordillerák hegyein az erdők a magassági zónáknak megfelelően alakulnak. A Mexikói-öböl partvidékét sok helyen mangrovemocsarak kísérik. A csapadékban gazdag mocsaras síkságokon mocsárciprus alkot erdőket.

Az országból származik a kukorica, a dohány, a paprika, a paradicsom, a kakaó és a bab.

A mexikói jogszabályok mintegy 25 000 állat- és növényfajt védenek.

A ragadozó állatokat az északi eredetű coyote, a szürke farkas, a virginiai róka, a macskafélékhez tartozó puma, jaguár, ocelot, vörös hiúz képviseli; a mosómedveféléket a közönséges mosómedve, a törpe mosómedve, a fehérorrú ormányosmedve. Előfordulnak a Dél-Amerikában bennszülött vendégízületesek, pl. a kilencöves tatu, a törpehangyász, a mexikói dolmányoshangyász.

Két őshonos mexikói kutyafajta van: csivava, xoloitzcuintle.

Nemzeti parkjai

Mexikóban 170 000 km² a védett természeti területek kiterjedése. Ezek közé tartozik 34 bioszféra rezervátum, 66 nemzeti park, 4 természeti emlék (esztétikai, tudományos vagy történelmi okból védett terület), 26 terület védett növény- és állatvilággal, 4 olyan terület, amely a természeti erőforrások védelme érdekében védett (a talaj megőrzése, vízbázis, erdők), és 17 vadrezervátum.

Természeti világörökségei

• Sian Ka’an Bioszféra-rezervátum a Yucatán-félszigeten;
• El Vizcaíno bálnavédelmi körzete;
• A Kaliforniai-öböl szigetei és védett területei
• Mariposa Monarca Bioszféra-rezervátum. Az 56 000 hektáros rezervátumot a királylepkék telelőhelyének védelme érdekében hozták létre.
• El Pinacate és Altar-sivatag Bioszféra-rezervátum
• Revillagigedo-szigetek

Őstörténet és gyarmatosítás

Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmék, a maja és az azték civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn.

Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Kezdetben a spanyolokat isteneknek gondolták a kardot, lovat és vaspáncélt addig nem látott aztékok. Cortést az azték istennek, Ketzalkóatlnak vélték, mivel a korabeli azték krónikák 1519-re jósolták a visszajövetelét. Cortés élt is ezzel a lehetőséggel, és kihasználta az aztékok hiszékenységét: aranyat és ezüstöt követelt tőlük. Miután az indiánok kezdték kiismerni a spanyolok valódi szándékát, fellázadtak ellenük. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenocstitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált. Új-Spanyolország területét hatalmas birtokokra osztották, amelyek mintegy 500 spanyol földesúr kezébe kerültek. Az elfoglalt területek megmaradt indiánjait áttérítették katolikus hitre és európai módon nevelték őket.

19. század

1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot egy Dolores nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, de José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császársága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-es évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.

1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgó-i békét. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett.

Benito Juárez, a zapoték indián származású, liberális elnök és jogász (1857–72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Ez az időszak a liberális reformok kora, spanyolul La Reforma.

Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. A III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt a katolikus klérus és a konzervatív mexikóiak támogatták. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot.

Ezután következett az úgynevezett Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.

20. század

Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).

A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. Lázaro Cárdenas elnöksége idején (1934–1940) földreformot és államosításokat hajtottak végre.

1994. január 1-jén Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak. A zapatista felkelés a Tequila-válság okainak egyike, de annak mégsem meghatározó oka.

A 2000. júliusi választáson a jobboldali PAN nyert.

A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatta magáénak, mert a második helyre a PRD (Partido Revolucionario Democratical) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indult Felipe Calderón lett. 2012-ben viszont visszatért a PRI: az ő jelöltjüket, Enrique Peña Nietót választották elnökké.

Alkotmány, államforma

Az ország 2012 folyamán alkotmányba foglalta az emberi jogokat.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Mexikóban szövetségi szinten kétkamarás parlamenti rendszer működik, a Képviselőházban (Cámara de Diputados) 500 mandátum van, ahova a képviselőket vegyes arányos képviseleti rendszer értelmében szavazzák meg, a Szenátusban (Senado de la República) 128 mandátum van, a szenátorokat állami szinten, összetett rendszerben választják meg.

Politikai pártok

Közigazgatási beosztás

Mexikó közigazgatásilag 31 szövetségi államra (estado) és 1 szövetségi körzetre (Distrito Federal) tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll. A Distrito Federal (Mexikóváros) Mexikó fővárosa; területén találhatóak az ország működését irányító minisztériumok (secretarias). 1997-ig a Distrito Federal élén egy, a mindenkori elnök által kinevezett régens állt. 1997. július 6-a óta a fővárosiak demokratikusan választják a fővárosi kormányfőt (Jefe de Gobierno del Distrito Federal). Mandátuma 6 évre szól.

Védelmi rendszer

Időzónák

Mexikóban három időzóna van használatban. Az USA-beli megnevezésekkel jelölve:

• Central Standard Time (CST) = UTC-6 (az ország nagy részén ez érvényes, beleértve Mexikóvárost is). Nyári időszámítás szerint UTC-5.
• Mountain Standard Time (MST) = UTC-7 (olyan államokban, mint Déli-Alsó-Kalifornia, Chihuahua, Nayarit, Sinaloa, Sonora). Ide tartozik még a Colima állam részét képező Revillagigedo-szigetek többsége is (Clarión kivételével). Nyári időszámítás szerint UTC-6 (kivéve Sonora).
• Pacific Standard Time (PST) = UTC-8 (Alsó-Kalifornia és a Clarión-sziget). Nyári időszámítás szerint UTC-7.

2015. október 25-én, amikor a nyári időszámítás véget ér, Quintana Roo nem áll vissza, hanem maradnak egy órával előrébb állítva az órák, ezzel egy új időzóna jön létre. Quintana Roo (fővárosa Chetumal) Mexikó keleti csücskében helyezkedik el. Kedvelt turistacélpont, így az intézkedéstől a turizmus további fellendülését várják.

Általános adatok

Mexikó népessége gyorsan emelkedik és 1960 óta több mint háromszorosára nőtt.

Legnépesebb települések

1 millió fő feletti városok

Mexikóváros (Ciudad de México), Ecatepec de Morelos, Guadalajara, Puebla de Zaragoza, Ciudad Juárez, Tijuana, León, Zapopan, Monterrey, Nezahualcóyotl

500 000 és 1 millió fő közötti városok

Chihuahua, Naucalpan de Juárez, Mérida, Hermosillo, San Luis Potosí, Aguascalientes, Saltillo, Mexicali, Culiacán Rosales, Guadalupe, Acapulco, Tlalnepantla, Cancún, Santiago de Querétaro, Chimalhuacán, Torreón, Morelia, Reynosa, Tlaquepaque, Tuxtla Gutiérrez, Victoria de Durango

Etnikai, nyelvi megoszlás

Mexikóban a lakosság 60%-a mesztic (félvér: fehér és indián keveréke), indián 30% (nahua, maja, zapoték stb.), fehér (spanyol, európai) 9%, fekete 1%.

A de facto hivatalos – és a mindennapi érintkezésben, közigazgatásban és a médiában használt – nyelv a spanyol; a mexikói spanyol nyelvjárást tartják a legközelebb állónak a művelt sztenderd nyelvváltozathoz.

Vallási megoszlás

Az uralkodó vallás a római katolikus (a lakosság mintegy 82–83%-a kötődik ehhez a valláshoz), 9% pedig protestáns. A kisebb vallási csoportok közül a jelentősebbek: a pünkösdi, presbiteriánus, Jehova tanúi, a hetednapi adventisták, a mormonok, az evangélikusok, a metodisták, a baptisták és anglikán, de jóval kisebb létszámban minden egyéb világvallás is képviselteti magát.

A Santa Muerte egy népi szent, akit Mexikó szerte tisztelnek.

Szociális rendszer

Mexikó az APEC, OECD és WTO tagja. 1994 óta az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) tagja.

Általános adatok

2011-ben a lakosság 13,4%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 24,1% az iparban, 61,9% a szolgáltató iparban.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A legfontosabb termények a kukorica, cirok, búza, bab, paradicsom, szójabab, cukornád. ÉNy-on zöldséget, gyümölcsöt, kávét, gyapotot termelnek. Óriási állami beruházások révén az öntözött területek nagyságát jelentősen megnövelték.

Az ország megtermeli élelmiszer szükségletének nagy részét és az USA-nak is egyre több élelmiszert szállít.

Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt.

2003-as adatok alapján a világranglistán kávétermelésben a 4., cukornád termesztésben pedig 5. helyen állt.

Legfontosabb tenyésztett állatok a szarvasmarha, ló, baromfi. Nagyüzemi marhatenyésztés folyik.

Ipar

Jelentős iparág: vasérc, ólomérc, cinkérc, arany, ezüst , higany, kén és nemesfém bányászata. Ezüstkitermelésben első a világon, ólomkitermelésben 5., cinkkitermelésben 6. a világon (2006-ban). Kiemelkedő a kőolaj- és földgázkitermelés (2006-ban a világon a 4. volt kőolaj-kitermelésben). Az ország gazdasági életét a szénhidrogén-kitermelésre alapozzák. A mexikói kormány bevételének kb. 30%-a származik az állami olajtársaságtól, a PEMEX-től.

Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (például a német Volkswagen). Az utóbbi évtizedekben felgyorsult az iparosodás. Rohamosan fejlődik a mezőgazdasági termények feldolgozása, az acélgyártás és a kőolaj-vegyipar. Északon sok a textilgyár és acélüzem. de az iparvállalatok 50%-a a főváros körzetében található.

Jelentős a ruházati ipar és a dohányipar.

Kereskedelem

Külkereskedelmi kapcsolatait elsősorban az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény keretében bonyolítja.

Fő külkereskedelmi partnerei 2013-ban:

• Export: USA – 78,8%.
• Import: USA – 49,1%, Kína – 16,1%, Japán – 4,5%.
• Fő exportcikkek: gépjárművek, elektronikai eszközök (TV, komputer, mobiltelefon, LCD képernyők), kőolajipari termékek, zöldség, gyümölcs, kávé, pamut.
• Fő importcikkek: fémmegmunkáló gépek, acélmű termékek, mezőgazdasági gépek, gépjármű-alkatrészek, repülőgépek és alkatrészek, olajfúró berendezések

Idegenforgalom

A turizmus jelentős. 2004-ben a 20,5 millió látogató zöme Kanadából és az USA-ból érkezett.

Az idegenforgalom fő központjai: a Karib-tengernél Cancún és Cozumel, a Csendes-óceán partján Acapulco és Puerto Vallarta; továbbá Mexikóváros.

Légi közlekedés

Mexikó két legforgalmasabb nemzetközi repülőtere a mexikóvárosi Benito Juárez és a cancúni, de az ország emellett még számos nemzetközi repülőtérrel (Guadalajara, Acapulco, Mérida, León, Puerto Vallarta, Monterrey, Aguascalientes, Tijuana) repülőtérrel rendelkezik. Többi légitársasága van (pl: Méxicana), nemzeti társasága az AEROMéxico.

Közút

Mexikó úthálózata fejlett, a fizetős autópályák hálózatának rendszere Mexikóváros központtal eléri az ország számos területét. Kiemelhető a Mexikóváros – Veracruz – Villahermosa útvonal, a Oaxacába vezető gyorsforgalmi út, az Acapulcóba vezető Autopista del sol és a Guadalajarába vezető autópálya, ami részben Tijuanáig kiépült. Fontos útvonal a Mexikóváros – León – Zacatecas – Ciudad Juárez és a Mexikóváros – Monterrey – Nuevo Laredo autópálya is. Az autópályák mellett számos híd is fizetős. Az úthasználati díjak magasak. Az ingyenes utak állapota is megfelelő, de éjszakai közlekedésre kevésbé ajánlottak. Mexikóváros esetében a közúti behajtást speciális szabályokkal korlátozzák. Az országban az amerikai közlekedési szabályokhoz hasonlóan vezetnek, jelentős a teher és autóbuszos forgalom. A nagyobb utakon ellenőrző pontok is találhatóak, a fekvőrendőrök gyakoriak és sok esetben az utak a hegyi terepeken/hágókon rendkívül kanyargósak. A sivatagi / szubtrópusi körülményekre érdemes az utazás során felkészülni. Az óriási távolságok miatt az országon belül több napos utazások is lehetségesek és megszokottak. Az országnak közúti határátkelői vannak mindhárom szomszéd országba (USA, Guatemala, Belize).

Az országon belül az autóbusz a tömegközlekedés legolcsóbb és legelterjedtebb formája. Van első- (primero), másodosztályú (segunda) és kiemelt (ejecutivo) járat. A buszok az egész országot lefedik Mexikóváros központtal, ahol több hatalmas autóbusz-pályaudvar található. Több magáncég versenyez az utasokért. A Collectivók (amik általában Volkswagen minibuszok) elsősorban a nagyvárosokban járnak meghatározott útvonalon.

Amennyiben valaki autót szeretne bérelni, autókölcsönzők az idegenforgalmi központokban nagy számban találhatók. Az autók többsége automata. Mexikóvárosban csak nagyon gyakorlott sofőrnek ajánlott autót vezetnie. Az USA-ból történő átlépést speciális szabályokkal / biztosítással kezelik.

Vasút

A trópusi éghajlat, a maja civilizáció emlékei, a színpompás növényzet és az idilli tengerpartok a turisták tömegeit vonzzák az országba.

Mexikó legismertebb nemzeti/vallásos szimbóluma a Guadalupei Miasszonyunk ikon.

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

A Kolumbusz előtti Amerika kulturális teljesítményének csúcsai találhatók Mexikóban. De a hódítók civilizációja is nagyszerű alkotásokra volt képes. A mai Mexikó kultúrája mindkettő örököse. Ezt a sajátos örökséget becsüli nagyra az UNESCO a világörökséggé nyilvánított építmények nagy számával.

• Palenque prehispán városa és Nemzeti Parkja
• Mexikóváros történelmi központja és Xochimilco
• Teotihuacán prehispán városa
• Oaxaca történelmi központja és Monte Alban régészeti lelőhelyei
• Puebla történelmi központja
• Guanajuato történelmi városa és a szomszédos bányaterület
• Chichén Itzá prehispán városa
• Morelia történelmi központja
• El Tajín prehispán város
• Zacatecas történelmi központja
• A Sierra de San Francisco sziklarajzai
• Korai 16. századi kolostorok a Popocatépetl lejtőin
• Uxmal prehispán városa
• A Querétaro körzet történelmi műemlékei
• Hospicio Cabañas, Guadalajara
• Paquimé régészeti lelőhelyei, Casas Grandes
• Tlacotalpan történelmi műemlékegyüttese
• Xochicalco régészeti műemlékei
• San Francisco de Campeche erődített történelmi városa
• Calakmul ősi maja városa, Campeche
• Sierra Gorda / Querétaro ferences rendi missziói
• Luis Barragán-ház és -műterem
• Agave tájegység és Tequila régi ipari építményei
• Az Universidad Nacional Autónoma de México egyetemvárosának központja
• San Miguel de Allende városa és az Atotonilcói Názáreti Jézus-szentély

Művészet

Építészet

A spanyol hódítást megelőzően Mezoamerika legrégebbi városainak és szertartási helyszíneinek elrendezése a modern városok alaprajzaira hasonlított. A városok közepén levő zócalót, vagyis a központi teret templomok és paloták szegélyezték. A középületek és házak legfőbb építőanyaga a kő, a vályogtégla és a habarcs volt, amelyet természetes anyagok, például fa és szalma egészítettek ki. A fontos épületeket aprólékos kidolgozású falfestések és kőfaragások díszítették.

A 16. század óta az európai ízlés és technika rányomta a bélyegét a mexikói építészetre. A spanyol hódítók a rabszolgává tett őslakosokkal palotákat és keresztény templomokat építettek a romos templomok köveiből. A bennszülött ábrázolásokat felváltották az európaiak. Az ősi faragások és domborművek töredékei azonban még napjainkban is láthatóak Mexikóvárostól Chetumalig.

A modern mexikói építészet prehispán, gyarmati és mexikói elemeket mutat.

Képzőművészetek

Irodalom

Filmművészet

Mexikó legrégebbi filmjei révén a mariachizene és az észak-mexikói cowboyok életstílusa nagyon népszerű lett. Pancho Villa hőstettei kedvelt témának számítottak, akárcsak a városi családok szenvedései és megpróbáltatásai. Az 1930-as évekre a mexikói film világszerte figyelmet kapott.

Rengeteg USA-beli filmet forgattak Észak-Mexikóban és az 1940-es években hollywoodi sztárok jártak Acapulcóban. A leghíresebb mexikói rendező Luis Buñuel (1900–1983) volt, aki az 1950-es években, a polgárháború idején elhagyta hazáját. Az általa rendezett Elhagyottak (1950) valódi mexikói remekmű.

Az 1990-es évek leghíresebb mexikói filmje a Szeress Mexikóban Laura Esquivel óriási könyvsikerének érzelmes feldolgozása volt. Napjainkban egyre több mozi-, dokumentumfilm és szappanopera készül Mexikóban. A mexikói filmkészítők a világ számos pontján versengenek a támogatásokért és díjakért, a mexikói színészek pedig saját hazájukban és külföldön egyaránt hírnévre tesznek szert.

Zene

A leghíresebb és legközismertebb zenei stílus a ranchera, melyet mariachizenészek énekelnek és játszanak hegedűvel, trombitával és különféle gitárszerű hangszerekkel.

Az ország mindegyik része egyedi, jellegzetes zenei világgal rendelkezik. A norteṅo együttesek harmonika, basszusgitár és gitár hangjával keverik a polkát és a ranchera dallamokat, melyből Mexikó északi részén népszerű, pezsdítő country-t és nyugati zenét hoznak létre. A trópusi ritmusú cumbia, salsa és marimba ütemére táncolnak az emberek Veracruzban. A sinaloai rézfúvós bandát német hatás jellemzi, köszönhetően az 1920-as években ide érkező bevándorlóknak. Országszerte hallani ismerős és szokatlan zenéket.

Hagyományok

Az olmék kortól kezdve az összes prekolumbián mezoamerikai civilizáció egy csoportos labdajátékot (tlachtli vagy navatl: Ōllamaliztli) játszott. A játékot téglalap alakú, földes, később kővel borított, fallal övezett pályán játszották. A pontos szabályokat nem ismerjük, de a fő cél az volt, hogy a játékosok a kemény gumilabdát a magasan az egyik falra erősített, kis méretű gyűrűbe juttassák. A játéknak rituális jellege volt: a pálya a világegyetemet jelképezte, a labda pedig a Napot. A vesztes csapat tagjait vélhetőleg feláldozták.

Ősi mezoamerikai, vallásos eredetű akrobatikus mutatvány a voladorok tánca. Manapság főleg Veracruz állam bizonyos részein láthatjuk.

Öltözködés

Illemtan – szokások

• Megszólításkor minden esetben használjuk az illető személy címét (pl. doktor, professzor, mérnök)
• A méltóság és udvarias viselkedés a mexikóiak számára nagyon fontos. Elváláskor minden esetben köszönjünk el, és még csak utalást se tegyünk arra, hogy valakinek a modora szerintünk kívánnivalót hagy maga után.
• Ne beszéljünk az USA-ról úgy, hogy Amerika, hiszen Mexikó is ugyanazon földrészen található.
• Ne tegyük szóvá, ha partnerünk elkésik egy találkozóról.
• A társadalomra a kötetlenség jellemző. A határidőknek kicsi a jelentősége és általában nem is tartják be őket.
• A mexikóiak ritkán utasítják el valaminek a lehetőségét. Viszont inkább megígérnek olyasmit is, amit egyébként lehetetlenség teljesíteni.

Gasztronómia

A mexikói konyha az évszázadok során több kultúrából vett át különféle dolgokat. Ma az indián, az amerikai és az európai ízlések egyvelege.

A mexikói konyha legelterjedtebb összetevői a csilipaprika (melynek rengeteg fajtája ismert az igen erőstől a legenyhébbig), az édes kukorica, a paradicsom és az avokádó.

A legfontosabb étkezés az ebéd. Este egy kevés gyümölcsöt és tacót (vagy tortillát) fogyasztanak. Nemzeti italuk a tequila, de a mezcal, a pulque és a sör is kedvelt.

A Kaliforniai-félszigeten gyakoriak a tengeri ételek. A Csendes-óceán partján homárt, tengeri rákhúst, teknőssültet, fürjhúst szolgálnak fel. Ezenkívül szeretik még a cevichét, amely egy nyers tengeri étel, citruslében párolva. Mexikó északi részein a helyiek kedvence a marhasült, a nyárson sült vegyes marha, bárány és szalonna, ezeket általában rizzsel szolgálják. Guadalajarában a látogató marha- vagy csirkepörköltet ehet, melyet paradicsommal vagy hagymával készítenek. Oxacában molést találunk, melyet tamalesszel kínálnak. A mole egyfajta szósz és az ebben a szószban felszolgált pulyka nemzeti ételnek számít. A tamales általában párolt kukoricalepényből vagy banánlevélből készül. Ezt legtöbbször hússal, zöldségekkel vagy chilibabbal töltik.

Egy 2013-as felmérés szerint Mexikó legnépszerűbb sportja a labdarúgás, melyet az emberek 63%-a kedvel, második helyen áll az ökölvívás (47%), a harmadik pedig a kosárlabda (37%).

Labdarúgás

Válogatott

Klubcsapatok

Észak-Amerika klubcsapatai közül hagyományosan a legsikeresebbek a mexikóiak. A legrangosabb sorozatot, a CONCACAF-bajnokok ligáját legtöbbször mexikói együttesek nyerik meg. A hazai professzionális bajnokságot 1943-ban rendezték meg először, jelenleg 18 csapat szerepel benne. Egy évben két bajnokságot rendeznek: az év első felében a Clausura, második felében az Apertura bajnokságot. Az alapszakaszban minden csapat mindegyikkel egyszer játszik (hogy ki a pályaválasztó, sorsolás dönti el), majd az első nyolc helyezett bejut a rájátszásba (liguilla), ahol egyenes kieséses, oda-visszavágós rendszerben dől el, ki lesz a végső győztes. Az eddigi legtöbb bajnoki címe a mexikóvárosi América csapatának van: szám szerint 13.

Országos szinten a legnépszerűbb csapat a Guadalajara (Chivas), több mint 20%-os népszerűséggel, második helyen pedig a Club América áll (16,6%). Őket követi a szintén mexikóvárosi Cruz Azul és az UNAM Pumas, valamint a Torreón székhellyel működő Santos Laguna.

Az első osztályból évente egy csapat esik ki, de az nem feltétlenül az alapszakasz utolsó helyezettje, hanem az a csapat, mely az utolsó 6 idényben átlagosan a legkevesebb pontot szerezte. A másodosztályban is két bajnokságot rendeznek egy évben. Ha mindkettőt ugyanaz a csapat nyeri, automatikusan feljut a legmagasabb osztályba, ha két különböző győztes van, egy döntőt játszanak egymással a feljutásért.

Olimpia

Egyéb

• Mexikói spanyol nyelvjárás
• Mexikói drogháború
• Mexikói nagydíj
• Cukrászdaháború

• Mexikó térképe
• Mexikó képekben
• hivatalos oldal
• az elnök oldala
• mexikói bútor

• Krauze, Enrique. Mexico: Biography of Power: A history of Modern Mexico 1810–1996. New York, NY: Harper Perennial, 896. o. (1998). ISBN 0060929170 
• Meyer, Michael C., William H. Beezley, editors. The Oxford History of Mexico. Oxford University Press, 736. o. (2000). ISBN 0195112288 
• Parkes, Henry Bamford. A History of Mexico, 3rd, Boston: Houghton Mifflin (1972). ISBN 0395084105 
• Vogel Dávid., Egy Habsburg a mexikói trónon
• Hamza Gábor: A magánjog kodifikációja Mexikóban. Magyar Jog 50 (2003) 436-441. old.