Musorujsag
Élő Eredmények

„Kívülről bohémoknak tűntünk, de iszonyatosan keményen edzettünk” – interjú a 80 éves Schmitt Pállal

„Kívülről bohémoknak tűntünk, de iszonyatosan keményen edzettünk” – interjú a 80 éves Schmitt Pállal

mti
„Lehet, hogy kívülről bohémoknak tűntünk, de iszonyatosan keményen edzettünk” – ezzel indokolta a pénteken 80 esztendős Schmitt Pál, miért sikerült a magyar párbajtőr-válogatottal 1968-ban és 1972-ben is olimpiai aranyérmet nyerniük.

A Magyar Olimpiai Bizottságot 21 éven át elnökként irányító sportvezető, a Nemzet Sportolója, volt köztársasági elnök, az Európai Parlament egykori alelnöke többek között erről beszélt kerek születésnapja alkalmából az M4 Sport Sporthíradójában elhangzott interjúban.

Schmitt Pál először azt emelte ki, mennyire meghatározta az életét a sport, majd később a politika. Hozzátette: hálás a sorsnak, hogy az élet mennyi szép és nemes feladatot állított elé.

Két olimpiai aranyérme közül a mexikóit tette az első helyre, mert euforikus érzés volt számára, hogy a hazájától 15 ezer kilométerre állhatott fel a dobogó legtetejére. Úgy érzi, a sikerek egyik titka egyrészt az volt, hogy a párbajtőr-válogatottban nagyszerű sportemberekkel került egy csapatba.

„Lehet, hogy kívülről bohémoknak tűntünk, de iszonyatosan keményen edzettünk. Nagyon szerettünk győzni és nagyon utáltunk veszíteni. Valósággal izzott a pást, amikor egymás ellen vívtunk, egy nemzetközi verseny ezek után tulajdonképpen már csak egy kirándulás volt nekünk” – hangsúlyozta, másik indokként pedig azt említette meg, hogy a magyar párbajtőr-válogatottat kivétel nélkül diplomás versenyzők alkották.

Büszke arra, hogy 1992-ben Barcelonában a magyar szempontból egyik legsikeresebb ötkarikás játékokon vezethette elnökként először a Magyar Olimpiai Bizottságot. Felemelő érzés volt számára az is, hogy 40 éven át volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, és ezalatt számos magyar sportolónak adhatta át az aranyérmet. Elárulta, a legutóbbi pekingi téli játékokon még azt is bevállalta, hogy felment a hegyek közé egy biatlon éremátadásra, csakhogy cserébe ő akaszthassa az aranyat a rövidpályás gyorskorcsolyázó Liu Shaoang nyakába. Ez egyben az utolsó éremátadása volt, mert ezentúl a NOB tiszteletbeli tagjaként már nem lesz erre lehetősége.

Schmitt Pál (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Felidézte, hogy Nemzetközi Olimpiai Bizottságban ő kezdeményezte, hogy legyen sport és környezetvédelmi bizottság, amelyet 16 évig vezetett, de volt a szervezet protokollfőnöke és alelnöke is.

Összességében úgy vélte, az egyéni sikereit annak köszönheti, hogy tudatosan készült a sportkarrier utáni életre, diplomát szerzett és nyelveket tanult. Emlékeztetett rá, hogy az 1976-os montreali olimpia előtt előfordult, hogy az Astoria szállóban igazgatóhelyettesként még a reggelit készítette elő, de délután 2-től már Tatán vett részt az edzésen.

A köztársasági elnöki feladatot szolgálatként élte meg, és nem gondolta, hogy kinevezése után bárki másnál egy jottányival több lett volna. Felidézte, hogy amikor ebbéli minőségében egy „nemtelen támadás” érte, úgy gondolta, „a békesség, a nyugalom és az országépítés sokkal fontosabb”, mint az ő saját személye, ezért „nem sok hezitálás után” úgy döntött, hogy lemond, és most is ugyanígy cselekedne.

Schmitt Pál kiemelte: számára Isten, a haza és a család azok a prioritások, amikbe kapaszkodni lehet. Hatalmas büszkeség a számára, hogy az unokái közül a vízilabdázó Vigvári Vendel és Vince is már fiatalon bajnoki döntőben játszhatott, de az is, hogy emellett tovább viszik a családban azt a vonalat, hogy a sport és a tanulás együtt fontos a számukra.

Végül kiemelte felesége, az olimpiai ezüstérmes tornász, Makray Katalin szerepét, mert úgy érzi, az ő fegyelme mindenkire komoly hatással van a családban.

Borítókép: Schmitt Pál (Fotó: MTI Fotó: Illyés Tibor)

További tartalmak