A Magyar Vízilabda Szövetség tavaly novemberben megválasztott elnöke, Madaras Norbert nyitotta a konferenciát. Miután eltörölte a főtitkári posztot, ketté osztotta a feladatkört, operatív és szakmai vezetőt kért fel a jobb és hatékonyabb működés reményében.
„Nagyon fontos a jelen, a pénzügyek rendben tartása. Valamint fontos a válogatottak szereplése, de a jövő is, ami az utánpótlásban van, ami a ti kezetekben van, akik itt vagytok” – köszöntötte Madaras közel 300 jelenlévő edzőt.
Az elnök úgy gondolja, van lemaradásunk a külföldi országokhoz képest és valamilyen szinten bele fog szólni az utánpótlásnevelésbe. Kérdőívet küldenek a kluboknak, min változtatnának, mivel tennék jobbá a sportágat, emellett azt is leírhatják, mi az, ami szerintük nem működik. Egyesíteni szeretné az oktatást és az edzőképzést, megemlítette, hogy a szövetség tankönyveket, videós anyagokat tesz elérhetővé, mindenki számára. Emellett megvizsgálják és összefésülik a bajnokságokat, „hogy a 10-12 éves gyerekek ne játszanak 40-50 mérkőzést egy évben”.
Madaras elmondta, különleges kihívás előtt állnak.
„Van egy olyan dolog, ami nagyon megnehezíti majd a munkát. Úgy gondolom, a bennünket körülvevő közeg folyamatosan ellenünk dolgozik, ez pedig nem más, mint a mai fiatalokat beszippantó virtuális világ. A közösségi média és minden, ami ehhez kapcsolódik. Az azonnali sikerélmények hajszolása, a lájkgyüjtés, az olyan pozitív visszacsatolások azonnali keresése, amiből nektek edzőknek az a feladatotok, hogy kimozdítsátok ezeket a fiatalokat. Tudom, hogy nehéz, hiszen én is gyakorló apuka vagyok, tudom milyen nehéz őket a mindennapokban motiválni. Ebben minden eddiginél nagyobb felelősségetek lesz. Nemcsak jó edzőnek, hanem jó pedagógusnak is kell lennetek” – vélekedett.

„Változik a világ és a sportág, de a magyar vízilabda mindig megoldotta ezeket a kihívásokat, mi vagyunk az egyetlenek. Az első olimpiát több mint 90 éve nyertük, azóta pedig további nyolcat. Teljesen mindegy, hogy milyen volt a világ vagy a vízilabda: ha bőrlabdával vagy gumival játszottuk, ha lett támadóidő vagy kispad, mi mindig győztünk. A ti segítségetekre azonban szükség van, hogy a jövő továbbra is fényes legyen” – szólt a megjelent edzőkhöz a vízilabda szövetség elnöke.
Hozzátette, a szövetség és saját maga is mindent meg fog tenni, hogy segítse az edzők munkáját, de a felelősség közös.
2022 nyarán mind a hat világversenyen, melyen az utánpótlás válogatottak elindultak, éremmel tértek haza. A nemzetközi szakembereknek is feltűnt a kimagasló teljesítmény, kíváncsiak, mit és hogyan csináltak a magyarok. Székely Bulcsú szerint azonban nem csináltak semmi különöset. A munka éremi része a kluboknál folyik, a válogatottaknál csak finomhangolás és a játékosok tudásának egyesítése.
„A legutóbbi edzői konferencia a Groupama Arénában volt, most 20 százalékkal többen jelentkeztek” – vélekedett a konferencián Székely, a Magyar Vízilabda Szövetség Utánpótlás Bizottságának elnöke. Hozzátette, „az utánpótlásban eltöltött munka minőségét nem az eredmény határozza meg”.
Tudatosan építik egymásra a korosztályokat. A felnőtt női és férfi szövetségi kapitányok által elképzelt játékrendszerre az utánpótlás válogatottaknál is nagy hangsúlyt fektetnek, így akik odakerülnek a felnőttekhez, az alapokat már nem kell megtanítani, hiszen gyermekkoruk óta erre készülnek. Az egyéni képzéseket pedig úgy alakítják, hogy a gyerekek azon képességeit fejlesztik, amire a nagy válogatottnál szükség lesz.
„A magyar vízilabdát az olimpiai szereplés után értékelik. A faladat az, hogy a fiatalok valóban versenyképes felnőtt válogatottat tudjanak alkotni, erősíteni” – így Székely.
Évtizedek óta téma a sportágban, hogy a honi pólósok nem fordítanak annyi energiát a védekezésre, míg más országok vízilabda kultúrájában megbecsülik a védekezést és a játékosok respektálják egymás között.
„A feladat, hogy megszerettessék a védekezést a gyerekekkel. Fontos az, ki szerzi a gólt, ha viszont hátul nem leszünk stabilak, mindig egy futóversenyben leszünk” – mondta a védekezés megnövekedett fontosságáról az Utánpótlás Bizottság elnöke.
Problémát okoz, hogy a szárazföldi sportágak könnyebben vonzzák be a gyerekeket az iskolákból, hiszen nem minden intézményben lehetséges a helyszínen bemutatni a vízilabdát és nincs mindenhol a közelben uszoda sem. A szövetségnek meg kell találnia a módját, hogyan toborozza a legkisebbeket, valamint azt is, hogyan tartsák meg a gyerekeket.
Székely elmondta: „idővel vissza kellene hoznunk, hogy a vízilabda a tanult emberek sportja legyen”.

A legtöbb sportágnak van saját, friss edzői tankönyve, a vízilabdában azonban nincs. Modernizálják az edzőképzést: ezt nem lehet tovább tolni, halasztani. Hónapokon belül remélhetőleg publikálható lesz a tervezet. Kreditpontok lesznek, az edzőknek meg kell szereznie a megfelelő papírt. A cél, hogy képzett szakembereink legyenek.
A férfiválogatott szövetségi kapitánya, Varga Zsolt a támadási formációkról, és annak változásairól tartott előadást, valamint elmondta, egy olyan online edzésnapló-rendszer létrehozásán dolgoznak, ahol minden játékosról különböző adatok lesznek elérhetőek a jobb monitorozás érdekében.

Bíró Attila, a női válogatott szövetségi kapitánya a védekezésről és a kapusok alapmozgásairól tartott előadást. Minkét szakember bemutatott olyan edzésfeladatokat, melyek segítségével magasabb szintre emelhető az utánpótlásnevelés, és amilyen játékelemeket a felnőttek közt alkalmaznak, hogy a későbbiekben könnyebben integrálhassák a játékosokat. Elhangzott, hogy jelen helyzetben vannak olyan fiatalon felnőtt válogatott meghívót kapó játékosok, akik hónapokig csak szokják a nagyválogatottak játékrendszerét.

A jövőben rendszeresebben szeretnének hasonló utánpótlás-konferenciákat rendezni, akár negyedévente, hogy hatékonyabban működjön az utánpótlásnevelés és továbbra is a világ élvonalába tartozzon a magyar vízilabdasport.